Többnyelvűség az EU-ban és Moldova

Az Európai Parlament 2009. október 6-i, brüsszeli munkanapján Tőkés László erdélyi képviselőnk – egyebek mellett – a Művelődési és Oktatási Bizottság (CULT) délelőtti ülésén vett részt, melynek rendes tagja, délután pedig az Európai Unió – Moldova Parlamenti Együttműködési Bizottság munkájába kapcsolódott bele.

1. A CULT-bizottság ülésén, annak meghívottjaként Leonard Orban többnyelvűségért felelős európai biztos számolt be eddigi munkájáról (2007–2009) és annak eredményeiről. Általánosságokban mozgó beszámolójában – többek között – az Unió kulturális értékeiről, valamint a soknyelvűség erkölcsi, politikai és gyakorlati hasznáról beszélt, külön is kihangsúlyozva, hogy a kulturális és nyelvi sokféleség hatásos ellenszere az intoleranciának. Az ún. barcelonai irányelvet (2002) is idézte, mely az EU polgárai számára távlati célként irányozza elő saját anyanyelvük és két másik nyelv használatát. Külpolitikai vonatkozásban arról is beszámolt, hogy a multilingualizmus tárgyában tavaly Kínával és Indiával is sikerült egy együttműködéses megegyezést kötniük. Előterjesztését a bevándorlók nyelvi-társadalmi integrációjának a „provokáló” kihívásaival, illetve a biztosi hivatal jövőbeli terveinek ismertetésével zárta.

Tőkés László javaslata az EP Emberi Jogi Bizottságában

Ezen a héten (szeptember 28–október 1) a szakbizottságok üléseztek az Európai Parlamentben. Tőkés László EP-képviselő a külügyi és az emberi jogi bizottság tagjaként ezek ülésein vett részt. A bizottsági ülések és a különféle parlamenti rendezvények kiemelt témájának számított az emberi és kisebbségi jogok kérdése.

A DROI/Emberi Jogi Bizottság ezúttal az oroszországi helyzetre összpontosított. Kedden Andrei Nyekraszovnak az orosz-grúz háborúról készült megrázó dokumentumfilmjét vetítették és vitatták meg. Szerdán délelőtt egy Oroszországról szóló szemináriumra, délután pedig egy ugyancsak erre vonatkozó meghallgatásra került sor.

Az EMNT figyelőszolgálata a Maurits Coppieters Központ tagjává vált

Wales fővárosában, Cardiffban tartotta idei közgyűlését 2009. szeptember 26-án az Európai Szabad Szövetség (European Free Alliance – EFA) politikai háttérintézménye, a Maurits Coppieters Központ. A Központ az EFA megálmodójának, első európai parlamenti képviselőjének, a flamand Maurits Coppietersnek (1920-2005) nevét viseli. Az Európai Bizottság által támogatott intézmény célkitűzése az európai régiók monitorizálása, az adatok feldolgozása és az európai politikai köztudatba való bevitele. A Központ erősen elkötelezett a tényleges európai integráció, valamint a demokratikus nemzeti, illetve regionalista mozgalmak felé, ugyanakkor európai szintű együttműködést kíván biztosítani az országos és regionális politikai műhelyek részére.

Tőkés László levele az SZNT közgyűléséhez

A Székely Nemzeti Tanács tagjainak
 
Tisztelt Küldöttek!

Kedves székely Bajtársaim!

Szeretettel és aggodalommal üdvözlöm a székely székek egybegyülekezett képviselőit a Székely Nemzeti Tanács gyergyócsomafalvi ülésén.

Testvéri és bajtársi szeretettel gondolok Rátok, annál is inkább, mivel 2003-ban, a szatmárnémeti Láncos-templomban tartott rendkívüli bővített egyházkerületi Közgyűlésen a közösségi önrendelkezés ügyét közösen emeltük ki a feledés homályából és hoztuk ki a szőnyeg alól, elindítva azt a folyamatot, melynek eredményeképpen még abban az esztendőben megalakíthattuk a Székely Nemzeti Tanácsot, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot.

Egyház és közélet

Tőkés László európai parlamenti képviselő a 2009. szeptember 24-i sajtóértekezletét két nagy témakör mentén súlyozta.

Az első fontosabb kérdéscsoport az egyházi események kapcsán bontakozott ki: Tőkés László az egyházi közéleti szerepvállalás mintapéldájaként emelte ki a 2009. augusztus 30-i Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozót, amikor a szegedi Dómban a magyar egyházak elöljárói a határon túlra szakadt nemzetrészek jogai mellett álltak ki, többek között a szlovákiai nyelvtörvény, az ukrajnai oktatási törvény, valamint a csángók anyanyelvi misézésének akadályozása ellen emelve fel szavukat. Az egyházi eseménynaptár következő két fontos momentumaként a nemrégiben lezajlott IV. Partiumi-Felvidéki Találkozót említette, amely alkalomból a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) testvéregyházaként a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház vezetésével a felvidéki református magyarok küldöttsége látogatott el Nagyváradra. 2009. szeptember 23-án a Lelkészértekezleti Szövetség rendes évi gyűlésére került sor, amelyen sikeres és őszinte nyílt vitát folytattak az egyházi titkosszolgálati átvilágítás szükségességéről a nemrégiben megjelent Szigorúan ellenőrzött evangélium első kötete apropóján. A lelkészértekezleten előadást tartott a könyv szerzője, Molnár János is, aki készségesen válaszolt a lelkészek által felvetett kérdésekre.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács állásfoglalása az RMDSZ kormányzati szerepvállalási szándékáról

Az RMDSZ elnöke az SZKT legutóbbi ülésén tartott politikai helyzetértékelésében kifejtette: az általa vezetett Szövetség kész részt venni bármilyen összetételű kormánykoalícióban, ha ez előrelépést eredményez a kisebbségi jogok területén.
 
Egy politikai párt természetéből eredően törekszik a végrehajtó hatalomban való részvételre, a kormányzás viszont nem lehet öncél, a miniszteri és államtitkári bársonyszékek megszerzése, hanem kizárólag eszköz egy politikai program gyakorlatba ültetésére.

Az erdélyi magyarság politikai programjának stratégiai lényege változatlan az elmúlt húsz évben: közösségként való megmaradásunk garanciája a közösségi autonómiák jogi kereteinek megteremtése, az autonómiák közjogi intézményrendszerének létrehozása és működtetése a demokrácia és a jogállamiság keretei között.

„Orra bukva az avaron, / és menni tovább mégis”

Újvárossy Ernő halálára emlékeztek vasárnap, 2009. szeptember 20-án az 1989-es események kiinduló helyszínén, a temesvár-belvárosi református templomban. Újvárossy Ernő Temesvár első halottja volt, 1989 szeptemberében találtak rá holtan a városszéli erdőben. Az 1989-es belvárosi templombővítés kulcsembereként kiállt református egyháza mellett, a folyamatos zaklatások, fenyegetések ellenére mindent megtett az építkezés előremozdítása érdekében – halálának okaira azóta sem derült fény.

Tőkés László EP-képviselő nyilatkozata Ştefan Guşă tábornok marosvásárhelyi szobrának felállításával kapcsolatban

Múlt heti ülésén az Európai Parlament Theodor Stolojan volt miniszterelnök vezette Romániai Néppárti Delegációja egy kiállítással egybekötött megemlékezést irányozott elő Brüsszelben, a Vasfüggöny leomlásának, illetve a Ceauşescu-diktatúra megbuktatásának 20. évfordulója alkalmából.

Szintén a sorsfordító évfordulóhoz kapcsolódik az, az 1989-es Emlékév keretében, 2009. szeptember 20-án, Temesváron sorra kerülő emlékünnepély, mely Újvárossy Ernő református építésznek állít emléket, aki méltán tekinthető a húsz évvel ezelőtti népi ellenállást sújtó hatalmi erőszak első áldozatának.

A kegyelet és a forradalmi megemlékezés ezen alkalmaival szöges ellentétben a Marosvásárhelyi Önkormányzat nem a hősöknek és az áldozatoknak kíván emléket állítani, hanem provokatív és szentségtörő módon, a kommunista pártállam örökölt cinizmusával a tömeggyilkos Ştefan Guşă tábornok szobrának felállításával készül a jeles évfordulóra.

Jerzy Buzek és José Manuel Barroso az EP-ben – közös pont a szolidaritás

Szeptemberi – első – strasbourgi munkahetében fontos eseményekre került sor az Európai Parlamentben.

Szeptember 15-én, a Parlament plenáris ülésén tartotta meg Székfoglaló beszédét Jerzy Buzek, a testület újan választott elnöke. Személyét és beszédét különleges rokonszenv övezte – nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy az elnökök sorában ő az első kelet-közép-európai politikus.

A lengyel elnök programadó beszédében kihangsúlyozta, hogy mandátuma idején az EP felügyeleti szerepének az erősítésére fog törekedni. A kölcsönös szolidaritás vonatkozásában kijelentette, hogy: „mindenkinek saját érdeke az, hogy a mások érdekeit szolgálja”. A bővítési politika folytatását a béketeremtés eszközeként ítélte fontosnak. A környezetvédelem terén valóságos „zöld forradalmat” tartott szükségesnek, a globális válságkezelés érdekében pedig „az önkorlátozás etikájának a meghonosítását” sürgette.

Magyar bírálatok az EP-ben – Tőkés László nyilatkozata

Amint azt az MTI is hírül adta, élesen bírálták magyar európai parlamenti képviselők a nyáron módosított szlovákiai államnyelvtörvényt az Európai Parlament plenáris ülésén, hétfőn Strasbourgban. Az új összetételű EP első érdemi munkanapján, napirend előtti felszólalásában Schmitt Pál (Fidesz), a képviselőtestület alelnöke úgy fogalmazott, Szlovákiában olyan atrocitás érte az EU egyik hivatalos nyelvét, a magyart, amely teljes mértékben ellentmond az európai szellemiségnek. Tabajdi Csaba, az MSZP delegációvezetője szerint Pozsony súlyos jogsértést követett el, márpedig „az EU hitelességét kezdi ki, ha csak az unión kívüli jogsértések esetén emeli fel a szavát”. Írásban beadott hozzászólásában többek között Gyürk András és Gál Kinga Fideszes képviselők is szóvá tették a sérelmeket. Ebbe a sorba illeszkedik Tőkés László erdélyi magyar EP-képviselő ugyancsak írásban benyújtott Felszólalása, valamint az e kérdéskörben kibocsátott Nyilatkozata: