Az ujgurok és tibetiek védelmében – határozat az EP-ben
A  kilenc, Hszincsiang-Ujgur-tartománybeli ujgur lakos 2009. novemberben  történt kivégzése széles körű visszhangot váltott ki világszerte.  A nemzetközi közösség jelentős szereplői – többek között  az Egyesült Nemzetek Szövetsége, az Európa Tanács és az Európai  Unió Tanácsa – különböző határozatok és nyilatkozatok formájában,  több ízben is elítélték a kínai kommunista rezsim azon erőszakos  eszközeit, melyeknek kitűzött célja a mintegy 15–20 milliós lélekszámú  ujgur nemzeti közösség megfélemlítése és beolvasztása. 
 Előzményként  fontos megemlítenünk, hogy szintén a Képviselet Nélküli Népek  és Nemzetek Egyesületének közbenjárásával 2009. szeptember  1-én a DROI bizottság Rebiya Kadeer asszonyt, az  Ujgurok Világkongresszusának elnökét látta vendégül, aki  köszönetet mondott az Európai Parlamentnek azért, hogy nyomást  gyakorol a kínai hatóságokra, hiszen a turkesztáni ujgurok immár  hatvan esztendeje kínai elnyomás alatt élnek, megfosztva emberi,  nyelvi és vallási jogaiktól. Ezt követően Tőkés László EP-képviselő  is fogadta brüsszeli irodájában Kadeer asszonyt, aki a képviselő  segítségét kérte, hogy az EP és az EU központi intézményei nagyobb  nyomást gyakoroljanak a kínai hatóságokra. 
Ennek  nyomán és az emberi és kisebbségi jogok védelmének szellemében,  a novemberi plenáris ülése keretében az Európai Parlament is napirendre  tűzte az ujgur kivégzések határozott elítélését. Ily módon  sürgősségi eljárásban került sor csütörtökön, november 26-án  az emberi jogok megsértése, a demokrácia és a jogállamiság tárgyában  rendezett, Kína – kisebbségi jogok  és halálbüntetés címet viselő vitára. 
 A  vitát az erdélyi magyar képviselők küldöttsége kezdeményezte.  Tőkés László, Winkler Gyula  és Sógor Csaba képviselők megegyeztek abban, hogy együttesen  lépnek fel az ujgurok védelmében. 
 Tőkés  László EP-képviselő mai felszólalásában megköszönte a támogató  frakciók kiegészítéseit, valamint azt, hogy az erdélyi magyar képviselők  kezdeményezése napirendre került, ugyanakkor értetlenségét fejezte  ki a szocialisták visszalépését illetően. A püspök sajnálatát  fejezte ki, hogy a tegnapelőtti egyeztetésen a szövegtervezetből  egészében véve kigyomlálták a kommunista rezsimek bírálatára,  valamint a kisebbségi közösségek védelmére vonatkozó részeket.  „Az EU-nak végre őszintén és nyíltan szembe kellene néznie a  kommunizmus visszahúzó örökségével és a napjainkban is tovább  élő kommunizmussal – Kínában is.” – mondta Tőkés László. 
 A  kezdeményezéssel kapcsolatban Winkler Gyula európai parlamenti  képviselő elmondta: romániai magyarként természetesnek tartja,  hogy felemelje hangját egy másik nemzeti kisebbség védelmében,  egy olyan esetben, amikor az emberi jogok és tágabb értelemben a  közösségi jogok súlyosan sérültek. Winkler úgy nyilatkozott:  európai parlamenti képviselőként gyakran szembesülök azzal, hogy  az Európai Unió érzékeny a más régióban, akár más kontinensen  élő kisebbségi jogtiprásokkal kapcsolatban, ugyanakkor nem hajlandó  az unión belüli közösségi jogok érvényesítését napirendre  tűzni és felelősségteljesen tárgyalni a kisebbségi kérdésről. 
 A  javaslat benyújtásának indítékaival kapcsolatban Sógor Csaba  kifejtette, hogy a kisebbségi képviselők kötelessége minden békés  lehetőséget megragadni a nemzeti kisebbségek helyzetének javítására.  „Kína módszerei napjainkban elfogadhatatlannak minősülnek. Példát  kell mutatnunk, demokratikus módszerekkel kell fellépnünk a globális  kihívásokkal szemben és széleskörű erőfeszítéseket kell tennünk  az egyetemes emberi jogok, valamint a közösségi kisebbségi jogok  általános érvényesítése érdekében. Nekünk, erdélyi magyaroknak  a kezünkben vannak e demokratikus eszközök és arra kell használnunk  őket, hogy a hozzánk hasonló, kisebbségi helyzetben levők problémáinak  felmutatása által saját ügyeinket is megismertessük az európai  döntéshozókkal” –  nyilatkozta a képviselő. 
 A  Képviselet Nélküli Népek és Nemzetek Egyesületének (Unrepresented  Nations and People Organization/UNPO) munkatársaival – az UNPO a veszélyeztetett sorsú ujgurok következetes  és elkötelezetten nemzetközi védelmezője – együttesen kidolgozott néppárti határozat javaslatát  november 13-én a küldöttség hivatalos úton terjesztette az Európai  Parlament emberjogi bizottságának (DROI) titkársága  elé. Ezt követően, a Szocialista, Liberális, Egységes Európai  Baloldal és az EFA/Zöldek önálló javaslatai alapján született  meg a végleges határozat, melyet alább mellékelünk. 
 A  szocialisták később visszaléptek a közös határozattervezettől,  mert amint a vita kezdésekor Véronique De Keyser belga szocialista  képviselőnő meglehetős vehemenciával megjegyezte, véleményük  szerint ez a „zagyvaság” azokat a tibetieket és ujgurokat veszélyezteti,  akiket meg szeretnének menteni. November 30-án sor kerül az EU-Kína  csúcstalálkozóra, akkor a párbeszéd során fel lehet vetni ezeket  a kérdéseket is. Joe Higgins ír képviselő, az Egységes  Európai Baloldal részéről rámutatott, hogy ugyan Kínával a kereskedelem  terén rendben vannak a dolgok, de minden más problémát a szőnyeg  alá söpörnek. A munkásokat gyakorlatilag kizsákmányolják Kínában  – az EU és az USA a szuperprofit érdekében asszisztál is ehhez.  Laima Liucija Andrikienė litván néppárti képviselő kijelentette:  Kína az emberi jogok tekintetében hátul kullog, a békés tüntetéseket  is feloszlatják, sőt, mondhatni, brutálisan szétverik. Az ujgurok  kérdését érintve, a képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy  napirenden vannak a kivégzések; véleménye szerint mindenféleképpen  moratóriumot kellene elrendelni, az „Egy Kína”-politikát is felül  kellene bírálni. Barbara Lochbihler  német képviselőnő a  Zöldek/EFA frakciócsoport tagjaként  elismerte, hogy Kína sokat változott az utóbbi években, de az emberi  jogok védelmében nincs fejlődés. A kínai hatóságok etnikai, vallási  hovatartozástól függetlenül üldözik az ellenzéket, ráadásul  a tibetieket és az ujgurokat jobban elnyomják. A képviselőnő megállapította:  Kína világbajnok a kivégzésekben – sokkal több bűntényt büntet  halállal. Ezért szükségesnek tartaná, hogy Kína csatlakozzon a  moratóriumhoz. 
 Ana  Gomes portugál képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív  Szövetség tagja megemlítette, hogy tavaly, 2008-ban ez EP Szaharov-díját  Hu Csia bebörtönzött kínai ellenzéki aktivista kapta, ennek kapcsán  megerősítette: Kínában üldözik az ellenzéket, mindennapos gyakorlat  a politikai elnyomás, megfélemlítés, kivégzés, pedig Kína az  ENSZ tagja. Johannes Cornelis van Baalen holland képviselő  is elvi alapon állva közölte, liberálisként ellenzik a halálbüntetést,  amelyet Kína többek közt arra is felhasznál, hogy elnyomja a kisebbségeket.  Charles Tannock brit képviselő szerint a konzervatív frakció  a halálbüntetést lelkiismereti kérdésnek tartja. Filip Kaczmarek  lengyel néppárti képviselő viszont figyelmeztette a november végi  csúcstalálkozó miatt aggódó kollégákat arra, hogy nem lehet kettős  mércét alkalmazni: az EP attól függetlenül védi a kisebbségek  jogait, hogy kis vagy nagy ország sérti-e meg. A Berlini Fal lebontásának  húszéves évfordulójához kapcsolódva kijelentette: ha Berlinben  nem lettünk volna bátrak, akkor most nem lenne mit ünnepelnünk.  Bernd Posselt  német néppárti képviselő ezt kiegészítendő  kijelentette: nem zárja ki a jó kapcsolatot Kínával, az az elvárás,  hogy tiszteletben tartsák az emberi szabadságjogokat. Reinhard  Bütikofer, a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja  német tagja amellett, hogy a halálbüntetés eltörlése mellett állt  ki, megjegyezte, nem szabad Kínát kioktatni, vagy megkérdőjelezni  a hozzáállását, netán karikatúrát csinálni a kérdésből. Például  a határozattervezetben követelt tényleges autonómia kérdése most  nem aktuális, inkább egy jövőbeli tényleges párbeszéd tárgya  kellene, hogy legyen.  
 Mirosław  Piotrowski lengyel képviselő arra emlékeztetett: amikor Lengyelországban  végre megtarthatták az első „kommunistamentes” változásokat,  azzal egyidőben láthatták a tankokat Tienanmen téren. Nyugat-Európa  akkor megtalálta a receptet Európa-szerte, hogyan lehet fellépni  a kommunizmussal szemben, ezzel ellentétben Kínával szemben ez nem  sikerült – lásd az olimpia körüli határozatlanságokat, huzavonát. 
 Karel  De Gucht biztos, a fejlesztés és humanitárius segítségnyújtás  felelőse zárszavában rámutatott: Kína fontos stratégiai partner,  vele együtt lehet és kell fellépni a globális kihívások érdekében;  ugyanakkor az emberi jogi kérdések fontosak, őszintén kell beszélni  róluk. És ők minden fórumon, a legmagasabb szinten szóba is hozzák,  például Pekingben novemberben már felvetették a halálbüntetések  megszüntetését, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. 
 A  plenáris végén az előterjesztett néppárti-liberális-Zöldek/EFA  frakciók közös határozat-tervezetét megszavazták a képviselők  (a szavazás kezdetekor a szocialisták frakciójának több tagja megerősítette:  a frakció nem tartózkodik, hanem nem vesz részt a szavazáson.) 
 Strasbourg,  2009. november 26.
Erdélyi Magyar Képviselők Csoportja
határozati  javaslat
az emberi jogok  megsértése, a demokrácia és a jogállamiság tárgyában 
 Sürgősségi  eljárásban a plenáris napirendjére tűzendő, az Európai Parlament 
Eljárási Szabályzatának  115. cikkelye értelmében 
Kezdeményezők:  Tőkés László, Winkler Gyula, Sógor Csaba EP-képviselők 
Előterjesztő:  az Európai Néppárt frakciója 
Tárgy: Kína  – kisebbségi jogok és halálbüntetés  
 _____________________________________________________________________ 
 
A  berlini fal lebontásának és a kelet-közép-európai országok sokmilliónyi  polgárának kommunizmus alóli felszabadulásának 20. évfordulóján,  
 figyelembe  véve az Európai Parlamentnek a halálbüntetés egyetemes eltörlését  célzó, 2007. február 1-i és 2007. szeptember 27-i határozatait; 
  figyelembe véve az ENSZ halálbüntetés moratóriumára vonatkozó,  62/149/2007. december 1-i valamint a 63/169/2008. december 18-i határozatait; 
 figyelembe  véve az Európai Unió Tanácsának 15132/09. számú, két tibeti  szerzetes kivégzését elítélő nyilatkozatát; 
 figyelembe  véve az Európai Unió Tanácsának kilenc, Hszincsiang-Ujgur-tartománybeli  lakos nemrégiben történt kivégzését elítélő, 15843/09. számú  nyilatkozatát; 
 figyelembe  véve a Kínai Népköztársaság Alkotmányának 35., 36. és 37.  számú cikkelyeit, amelyek az élethez való alapvető jogot szavatolják  a Kínában élő valamennyi nemzetiség számára, ideértve a szólásszabadságot,  a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot, a vallásszabadságot  és az egyesülési jogot; 
 figyelembe véve a küszöbön álló, 2009. november 30-án esedékes EU-Kína  csúcstalálkozót; 
 Az  Európai Parlament,
- megállapítva,hogy a Kínai kommunista rezsim korlátozza állampolgárainak szabadságát, és megtagadja az egyén, különösképpen a nemzeti kisebbségek kulturális, gazdasági, nyelvi és vallási jogait;
 - megállapítva, hogy a nyugat-európai demokráciák által nyújtott erkölcsi támogatás életbevágóan fontos volt több mint ötven éven át a kommunista rezsimek elnyomása alatt sínylődőknek, és komoly szerepet játszott a kommunizmus európai összeomlásában;
 - Ismét kijelenti, hogy az Európai Unió határozottan ellenzi a halálbüntetést, és hangsúlyozza, hogy a halálbüntetés eltörlése hozzájárul az emberi méltóság fönntartásához, és elősegíti az emberi jogok megerősödését;
 - Elismeri, hogy a Kínai Legfelsőbb Bíróság 2007 óta felülvizsgálja az összes halálbüntetési ítéletet, ugyanakkor aggodalmának ad hangot, hogy továbbra is Kínában hajtják végre a legtöbb kivégzést a világon;
 - Sürgeti a kínai kormányzatot, hogy azonnali hatállyal és feltételek nélkül rendeljen el moratóriumot a halálbüntetések esetében, fontos lépést téve ezáltal a halálbüntetés eltörlése felé;
 - Felkéri az Európai Uniót, hogy tartsa fenn és érvényesítse a halálbüntetést ellenző álláspontját, ítélje el kilenc ujgur- és han-kínai személy e hónapban történt kivégzését, és kérje a már kihirdetett halálbüntetések azonnali visszavonását;
 - Felszólítja a kínai hatóságokat, hogy azonnal vessenek véget annak a megtorló kampánynak, amely megfosztja jogaitól Hszincsiang és Kelet-Turkesztán valamennyi lakóját, miközben nem hajlandók tudomást venni a zavargások okairól;
 - Felszólítja a kínai hatóságokat, hogy oldják fel a média-zárlatot Hszincsiangban és Kelet-Turkesztánban, biztosítsák a szabad kommunikáció lehetőségét, és engedélyezzék, hogy a lakosság cenzúrázatlanul kommunikálhasson telefonon, az Interneten és postai úton;
 - Felszólítja a kínai hatóságokat, hogy tartsák be a Kínai Népköztársaság Alkotmányának rendelkezéseit, amelyek védik a kínai nemzetiségek szabadságát és jogait, és vessenek véget Hszincsiangban és Kelet-Turkesztánban a népesség-áttelepítési politikájuknak, amely kimeríti a „kulturális népirtás” fogalmát.
 - Ismét elítéli a két tibeti szerzetes kivégzését;
 - Felszólítja a kínai kormányt, hogy bocsátkozzon őszinte és eredményorientált tárgyalásokba a Dalai Láma képviselőivel, a Tibeti nép valódi autonómiája című memorandum alapján;
 - Üdvözli az EU és Kína között elkezdett intézményesített, emberi jogi központú párbeszédet; csalódásának ad hangot ugyanakkor, hogy a párbeszéd ez eddig nem hozott jelentős előrelépést; felkéri az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy az intézményesített párbeszéd kiértékelése és hatékonyság-vizsgálata rendjén vesse fel aggodalmainkat a küszöbön álló EU-Kína csúcstalálkozón;
 - Felszólítja a kínai hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a nemzeti kisebbségek kulturális, nyelvi és vallási jogait, elősegítve ezáltal nemzeti önazonosságuk megőrzését és a társadalomba való beilleszkedésüket, ami elengedhetetlenül fontos a különböző etnikumok békés és stabil egymás mellett élése érdekében;
 - Felkéri a Parlament Elnökét, hogy jelen határozatot küldje el az Európai Bizottságnak, az Európai Unió Tanácsának, a Tagállamoknak és az Európa Tanácsnak.
 
Brüsszel, 2009. november 20.













