Megemlékezés a „lelki Trianonról” Nagyváradon

Zsúfolásig megtelt szombat este a nagyváradi református püspöki palota díszterme, ahol Egy a nemzet címmel rendezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Tőkés László európai parlamenti képviselő irodája a külhoni magyarok kettős állampolgárságáról szóló, az elhíresült 2004. december 5-ei népszavazás ötödik évfordulója alkalmából megemlékező találkozót.

Az ezelőtt öt esztendővel Magyarországon megtartott és az egész magyarságra nézve csúfos kudarcot eredményező népszavazásra azzal a céllal emlékeztek, hogy közösen megtalálják azt a megoldást, amely a trianoni, soha nem gyógyuló és 2004-ben felszakított sebeket begyógyítsa. A rendezvény rövid áhítattal kezdődött, Pálfi József váradréti lelkipásztor, a teológiai tudományok doktora igei alapon mutatott rá a fájdalmas múlton való túllépés és a cselekvő önmeghaladás szükségességére. A Szózat eléneklését követően a meghívott neves politikai személyiségek mondták el véleményüket a kettős állampolgárságról, illetve villantottak fel politikai és társadalmi diagnózisokat mind az anyaország, mind az elcsatolt részek múltjáról és jelenéről.

Az est moderátora Nagy József Barna, az EMNT Bihar megyei szervezetének elnökségi tagja volt, aki üdvözölte a szép számú közönséget, és bemutatta a meghívott vendégeket. Elsőként Schmitt Pál kétszeres olimpiai bajnok vívó, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség és egyben az Európai Parlament alelnöke szólalt fel, aki beszédében rámutatott arra, hogy a 2004-es decemberi népszavazás valójában egy második, egy úgynevezett „lelki Trianon” volt, és olyan következményekkel járt, amelyek legalább annyira súlyosak, mint az egykori országcsonkolás, ugyanis elvették az elcsatolt részeken élő magyarságnak azt a hitét, hogy minden baj, politikai helyzet ellenére az anyaország mellettük van. A kisebbségbe került magyarok ezen csalódását helyre kell hozni, vélekedett Schmitt, majd kifejtette azt is, hogy meglátása szerint az összmagyarság pillanatnyilag kétszeresen adventben él, az Úr eljövetelére és a magyarság megváltására vár. A megvalósulásában hinni kell és mindent megtenni ezért. A fideszes politikus nem titkolta, hogy pártja, amennyiben újra Magyarország élére kerül, sürgősen orvosolni szeretné a kisebbségben élő magyarok kettős állampolgárságának ügyét.

A nagy sikert aratott beszéd után a Varadinum vonósnégyes adott elő két zenedarabot. Ezután Szűrös Mátyás, volt magyar köztársasági elnök lépett a pulpitusra, érdekes és tanulságos előadásában rámutatott arra, hogy egyetlen politikai harcban sem lett volna szabad eljutni odáig, hogy ennyire aktuálissá váljon „a magyart a magyartól kell megvédeni” típusú feszültséggerjesztés. Ez azoknak a malmára hajtja a vizet, akiknek az a céljuk, hogy ártsanak a magyar nemzetnek, s akik álliberalizmusok doktrínájának takarása alatt akarják elhitetni, hogy a nemzeti radikalizmus valójában ártalmas szélsőség. Márpedig ez nem így van, mutatott rá Szűrös, aki szerint még soha nem volt a magyarságnak annyira szüksége az erős és józan nemzeti radikalizmusra, mint jelenleg.

Két igen szépen előadott és a rendezvény szellemiségéhez nagyon illő szavalat következett Péterffy Lajos és Gáll Annamária színművészek előadásában.

Éhn József, a Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért elnöke arról a „magyar diagnózisról” beszélt, amelynek alapkonklúziója az, hogy a magyarországi politikában tapasztalható erkölcsi hanyatlás igencsak kihat, illetve kihatott a határokon kívül rekedt magyar közösségekre is, és ezt a folyamatot sürgősen meg kell állítani, még mielőtt visszafordíthatatlan eltávolodást eredményez magyar és magyar között.

Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke a délvidéki magyarok elmúlt évtizedeiről beszélt, rámutatva a háborús borzalmakra, a szerb hatóságok rémtetteire és arra is, hogy a szerbiai magyarok hivatalos érdekképviselete nem igazán áll a helyzet magaslatán például olyan esetekben, amikor közönséges háborús bűnösöktől kellene megvédenie a felvidéki magyarokat.

Ismét egy szavalat következett Dánielfy Zsolt debreceni színész tolmácsolásában, s Kotzián Rudolf „Ahogy szavaztál, úgy bánjanak veled” című poémája (pontosabban alkalmi versezete), amelyet az állítólag erdélyi illetőségű költő a 2004-es népszavazás ihletése alatt írt, szemmel láthatóan óriási hatást gyakorolt a váradi közönségre is.

Berényi Károly, Hódmezővásárhely önkormányzatának képviselője ismertette annak a kezdeményezésnek az eredményeit, amely lehetővé tette, hogy a határon kívüli magyarok Hódmezővásárhely díszpolgárai, illetve tiszteletbeli állampolgárok legyenek. Az ötlet nagy népszerűséget örvendett, s mind megtudtuk, az ötvenezer lelket számláló dél-alföldi város ma húszezer határon túli díszpolgárt jegyez. Berényi felolvasott azokból a köszönőlevelekből, amelyeket az elcsatolt részek polgáraitól kaptak.

Sor került egy olyan énekszám előadására is, amelyet a kettős állampolgárság megszavazásának kudarca ihletett, ezt Lászlóffy Zsolt vezényletével a Partiumi Keresztény Egyetem kórusa adta elő.

Antal János, az EMNT figyelőszolgálatának vezetője bemutatta az Egy kifejezés – és ami mögötte van című kiadványt, amely Tőkés Lászlónak egy 1993-as tanulmányát tartalmazza a Trianon óta az erdélyi magyarság ellen folytatott „vértelen népirtás” adatairól, kiegészítve az 1993-tól napjainkig terjedő időszakra vonatkozó adatokkal.

Az utolsóként szóló EP-képviselő rávilágított arra a sok félreértésre alapot adó jelenségre, miszerint a magyarországiak zöme nem is ismeri valójában sem Erdélyt, sem a többi elcsatolt részt. Tőkés kezdeményezte, hogy hirdessenek meg egy olyan össznépi zarándoklatot, amelynek során minden magyarországinak legalább egyszer el kellene jönnie Erdélybe, hiszen az egymás életének, múltjának, jelenének megismerése az egyetlen lehetőség arra, hogy közös jövője lehessen a Kárpát-medencei magyarságnak.

Az elhúzódó rendezvény a Himnusz eléneklésével zárult.