hírek
„Megtettem mindent, amit megtehettem…”
Dsida-est Temesváron
Dsida  Jenő Sírfeliratával kezdődött a temesvári belvárosi  templomban a reformáció emléknapján, 2009. október 31-én a Dsida-est.  Fazakas Csaba esperes jelenlegi házigazdaként külön köszöntötte  a régi temesvári Tháliásokat, akik nem csak azért gyűltek össze,  hogy együtt lehessenek, hanem hogy „együtt tehessenek valamit”,  idézte a lelkipásztor. Hajdú  József római katolikus plébános, aki bő két évtizeddel ezelőtt  is eleget tett az akkori temesvári lelkipásztor, Tőkés László  felkérésének, és az igazi ökuménia szellemében akkor is, most  is vállalta a szolgálatot, hangsúlyozta: a reformáció emlékünnepén  külön öröm itt lenni. Ezelőtt húsz évvel nemcsak testileg, lelkileg  is börtönben voltunk – mutatott rá igemagyarázatában Hajdú.  És ott is maradunk, hacsak nem sikerül számot vetnünk mindazzal,  amit az eltelt húsz évben tettünk azért, hogy kiszabaduljunk. A  zsarnokság megszűnt, és ez innen, ebből a gyülekezeti teremből  indult el – és ezért hálásak akarunk lenni. Mert a történet  megismétlődhet, hívta fel a figyelmet az atya; bár utódai vagyunk  a szenteknek, egyházi embereknek – de számot kell vetnünk azzal,  hogy utódai vagyunk-e hőseinknek. Ez a kis egyházközség megmutatta:  Jézus az úr. Ezelőtt huszonegy évvel Sámson példázatáról beszélt  – a levágott haj visszanő, Sámson visszanyeri erejét: tehát soha  nem lehet és nem kell feladni.
Tiltakozó Nyilatkozat
2009.  október közepén Romániába látogatott Ivan  Gašparovič szlovák államelnök. Körútja során találkozott Traian Băsescu román államfővel, akivel a nemzeti kisebbségek  kérdéséről is részletekbe menően tárgyaltak. A szlovák elnök  – hírügynökségek tudósításai szerint – rámutatott: a romániai  szlovák kisebbség vezetői megerősítették, hogy az elmúlt öt  évben a Románia és Szlovákia által nekik nyújtott támogatás  jelentősen megnőtt, a kisebbségi közösség helyzete pedig javult.  Örvendek, hogy Románia elfogadja a szlovák kisebbséget, és megfelelő  támogatást nyújt neki – mondta Gašparovič, aki szerint a romániai  szlovákok hűséges állampolgárai Romániának. 
 A  romániai szlovákok később Sólyomkőváron anyanyelvükön, szlovákul  köszöntötték anyaországuk legnagyobb közjogi méltóságát, aki  – szintén – szlovákul köszönte meg a fogadást. A román hivatalosságok  „fegyelmezetten” hallgatták végig az iskolaigazgatónő szlovák  nyelvű, „hosszú, hangsúlyából ítélve érzelemdús beszédét”  (Bihari Napló). Sem diplomáciai bonyodalomról, sem „szlovák veszélyről”  nem hallottunk mindezek után – és ez így természetes. Azt viszont  egyáltalán nem tartjuk sem természetesnek, sem pedig demokratikus  jogállamhoz méltónak, hogy a román hatóságok megakadályozták,  hogy az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) Bihar megyei szervezetének  tagjai Nagyszalontán tüntessenek Ivan Gašparovič szlovák államelnök  látogatásakor. A fiatalok akkor szerettek volna transzparenseikkel  megjelenni, amikor az államfő a hajdúváros tiszteletbeli szlovák  konzulátusán tette tiszteletét. Az EMI-sek spontán akciójukkal  a szlovák államnyelvtörvény ellen akartak tiltakozni. 
„Küzdelem és építés”
Az  Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetősége sajtótájékoztatót  tartott 2009. október 30 a nagyváradi Központi EP-Irodában. 
 Felvezetőként  Tőkés László elnök a sajtó képviselői számára bemutatta  a nemrég megjelent Pünkösdváró  Európa című kiadványt, amely az azonos címmel 2009. augusztus  30-án, a Szegedi Dómban a magyar nyelv védelmében megszervezett  Kárpát-Medencei Ökumenikus Nagytalálkozó emlékalbuma. (Emlékeztetőként:  2009. augusztus 30-án többezres hívői közösség előtt „Hitében  és nyelvében él a nemzet” mottó jegyében a Kárpát-medencei  magyar egyházak vezetői, EP-képviselők, politikusok álltak a felvidéki  és a kárpátaljai magyarok, illetve a moldvai csángók mellé, valamint  kiemelt ügyként tiltakoztak a szlovák államnyelvtörvény ellen.  Ezt szeptember 1-én Dunaszerdahelyen, valamint Budapesten és Brüsszelben  további tiltakozó gyűlések követték.)
„Ne engedjünk ‘48-ból, de ‘56-ból és ‘89-ből sem”
„Ne  engedjünk ‘48-ból, de ‘56-ból és ‘89-ből sem” – ekképpen  summázta Tőkés László EP-képviselő 2009. október 22-én,  Kolozsváron a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Európai  Tanulmányok Kara és a Jakabffy  Elemér Alapítvány által szervezett pódiumbeszélgetésen elhangzottakat.  A moderátorok – Bakk Miklós politológus és Gazda  Árpád újságíró – a húszéves temesvári népfelkelésből-  forradalomból kiindulva kérdezték a volt temesvári ellenállót,  későbbi püspököt és jelenlegi európai parlamenti képviselőt  közéleti és politikai pályafutásáról, az erdélyi magyarság  önálló külpolitikájának lehetőségeiről. 
 
 A  bő egyórás találkozón Tőkés László a résztvevő  diákság kedvéért felelevenítette a román kommunista diktatúra  embertelen elnyomásának eszközkészletének azon elemeit, amelyek  példának okáért a kihallgatásokat kísérték, a „csengőfrásztól”  kezdve egészen a Szilágy megyei Menyőben töltött (1989. december  15-e utáni) napok alatt átélt vallatásokig. A ‘89 után megalakult  Nemzeti Megmentési Frontra vonatkozó kérdés kapcsán Tőkés megjegyezte:  az ún. rendszerváltás utáni napokban még ő is naivan viszonyult  a felálló új hatalomhoz, hiszen mindannyian őszintén hittek abban,  hogy Romániában valós változások álltak be, de nagyon hamar rá  kellett döbbenniük – és emiatt hagyták ott nagyon rövid idő  elteltével az NMF-et Doina Corneáékkal egyetemben –, hogy  gyakorlatilag ugyanazok második vonala kaparintotta meg a hatalmat,  vagyis joggal használhatjuk az azóta eltelt húsz évre a posztkommunista  minősítést. 
Állásfoglalás a romániai államelnök-választás tárgyában
Bár  a romániai rendszerváltozás 20. évfordulójáról készülünk  megemlékezni, az egységes nemzetállami dogmába belemerevedett többségi  társadalom még távol áll attól, hogy országos választás során  el tudjon vonatkoztatni egy jelölt nemzeti hovatartozásától vagy  származásától. Mindazonáltal az elnökválasztási kampány  és az azt megelőző közéleti-politikai történések jó alkalmat  kínálnak politikai érdekképviseletünk számára az erdélyi magyarság  fontosabb céljainak megismertetésére, az ezekről szóló össztársadalmi  vita kibontakoztatására, amely előfeltétele a számbeli többség  és a kisebbségek közötti viszony normalizálásának. Egy nemzeti  kisebbséghez tartozó jelölt tehát az esélytelenek nyugalmával  és racionalitásával jelenítheti meg mindazt, ami kibillentheti a  hazai politikai elitet a „modellértékű” román kisebbségvédelmi  rendszer hamis meggyőződéséből.
Tőkés László ismét a vallási türelmetlenségből fakadó erőszakos cselekmények ellen szólt az EP-ben
Tavaly  novemberben egy megerőszakolt dél-szomáliai  kislánynak az iszlám bíróság általi, könyörtelen megköveztetése,  valamint az iraki keresztények kegyetlen üldözése késztette  megszólalásra Tőkés László európai parlamenti képviselőt.
 
 A  tegnap az indiai, bangladesi és afganisztáni vallásüldözések tették  indokolttá újabb felszólalását az Európai Parlament plénumán.
Tőkés László a Páneurópai Unió kerekasztal-beszélgetésén
A  Páneurópai Unió németországi szervezete évente kétszer rendezi  meg a Keresztény Európai Napokat a München közelében fekvő  Andechs városka kolostorában. Az idén ősszel harminckettedik  alkalommal sorra kerülő rendezvény, a vasfüggöny leomlásának  20. évfordulója jegyében Kelet és Nyugat viszonyát, az újraéledő  nacionalizmusok kérdését tűzte napirendjére. A Páneurópai Unió  tiszteletbeli elnöke Habsburg Ottó. A németországi szervezet  vezetője Bernd Posselt európai parlamenti képviselő, a Németországba  kiűzött szudétanémetek közösségének vezető egyénisége.
 
Az  október 17–18-i Európai Napokra Tőkés László erdélyi  EP-képviselőnk is meghívást kapott. Az első napon jeles hazai és  külföldi szakemberek és politikusok tartottak előadást – köztük  a konferencia házigazdája, Berndt Posselt EP-képviselő.
Báró Jósika Miklósra emlékeztek Brüsszelben
Ma  délelőtt, egykori brüsszeli lakóházában, mely jelenleg a Ten-Noey  flamand kulturális központ székhelyéül szolgál, megemlékezést  tartottak báró Jósika Miklós, erdélyi regényírónk, az  Abafi című neves történelmi regény szerzője, „a magyar Walter  Scott” tiszteletére. Az eseménynek különleges színt kölcsönzött  az a körülmény, hogy meghívottai voltak három hazai magyar tanintézet  tanár- és diák-képviselői, melyek nagy történelmi regényírónk  nevét viselik. A tordai, etédi  és a magyarországi Napkoron  működő Jósika Miklós-iskolák diákjai közös irodalmi műsorral  adóztak az emigrációba kényszerült író és felesége, báró  Podmaniczky Júlia emlékének. A helybéli magyar közösség képviselőjeként  Kun Miklós professzor vállalta az alkalom megszervezését, aki  egyébként egy három nyelvű – magyar, francia és flamand – Jósika-emlékkönyv,  valamint egy, a belga–magyar kapcsolatok évszázados történetéről  szóló, tekintélyes kiadvány szerzője.
Válasz Tabajdi Csabának
Tőkés  László európai képviselő az Európai Parlament 2009. október  7-i, brüsszeli plenáris ülésén a brutális módon megalázott és  kegyetlenül hosszú börtönbüntetésre ítélt Temerini Magyar  Fiúk védelmében és kiszabadítása érdekében szólalt fel.  Ezzel egy időben több magyar EP-képviselő – köztük Bauer  Edith és Schöpflin György  – a szélsőséges szlovákiai államnyelvtörvény ellen emelték  fel a szavukat. 
 
 Aznapi  tájékoztatásunkban – egyebek mellett – arra is rámutattunk,  hogy: „Mindezekkel, illetve a közösségi magyar érdekvédelem szellemével  éles ellentétben állott, és disszonáns érzéseket váltott ki  Tabajdi Csaba EP-képviselő, a Magyarországi Szocialista Delegáció  vezetőjének felszólalása, melyben a szerb törvényhozás kisebbségvédelmi  jogalkotását magasztalta, és Szerbia  európai csatlakozását propagálta”.
Tőkés László a temerini magyar fiatalok kiszabadításáért szólt az EP-ben
A  szerbiai magyarverések széles körű visszhangot váltottak ki  világszerte – olyannyira, hogy 2005 januárjában még az Európai  Parlament is tényfeltáró bizottságot küldött ki Délvidékre,  a jelenség kivizsgálására. 
 
 Ezzel  szemben a Temerini Magyar Fiúk  ügye sajnálatos módon háttérbe szorult, mivel ez esetben látszólag  egy szerb férfi volt a történet szenvedő alanya. 
 
 Való  igaz, hogy az öt éve raboskodó temerini fiúk Zorán  Petrovicsot súlyosan bántalmazták. Ettől kezdve azonban a drámai  esemény szenvedő alanyaivá egyértelműen ezek a magyar fiatalok  léptek elő, akik a többségi nacionalizmus könyörtelen logikája  szerint olyanképpen váltak a szerb hatóságok áldozataivá, miképpen  Malina Hedvig a szlovák vagy Cseresnyés Pál  a román hatalom megtorlásának.  











