A 10 órakor megkezdődött értekezlet elején a galiciai (Spanyolország), gallego nemzetiségű Xabier Macias, a Maurits Coppieters Központ – amely a az EFA megálmodójának, első európai parlamenti képviselőjének, a flamand Maurits Coppietersnek (1920-2005) a nevét viseli – elnöke mondott rövid üdvözlőbeszédet, majd Lorena Lopez de Lacalee, a spanyol korona alá tartozó Baszkföld tartományi parlamentjének képviselője, az Alkaratsuna Alapítvány főtitkára beszélt rövid történeti és helyzeti áttekintés után a baszkföldi gazdasági egyezményről, amelynek lényege az autonóm adóügyi hatáskörök és pénzügyi decentralizáció gyakorlatba ültetése. Őt Roccu Garoby követte, aki vázolta a francia nemzetállami dominancia történelmi-politikai keretei közé szorított korzikai autonómiatörekvéseket. Az EFA-Zöldek európai parlamenti frakciójának pénzügyi tanácsadójának, az EFA ifjúsági tagozatának elnökének prezentációjából kiderült: az egykor a függetlenség és önálló fejlődés korát is megélt mediterráneumi szigeten, Korzikán sok még a teendő az autonómia terén. Tudósításunk pillanatában Joseph Huguet, a Katalán Autonóm Tartomány volt gazdasági és turisztikai minisztere, a Josep Irla Alapítvány elnöke beszél meggyőző szuggesztivitással és elánnal az idegenforgalom és a nemzeti önazonosság összefüggéseiről a spanyol-katalán viszony függvényében.

   A konferencia első része kérdésekkel és hozzászólásokkal zárult. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke azt kérdezte a külföldi előadóktól, hogy milyen esélye lehet egy olyan átfogó európai kisebbségvédelmi törvény életbe léptetésének, amely szavatolná az őshonos, államalkotó nemzeti kisebbségek közösségi jogainak betartását, sőt kiterjesztését. A már-már költőinek tűnő kérdésre konkrétumok nélküli latolgatás volt a válasz. 

   Kávészünet után a flamand Günther Dauwen, az EFA pártigazgatója az Európai Unió tagállamaiban előforduló autonómiaformákról beszélt, számos példát felhozva, ugyanakkor a létező gondokat is kivetítve.

  Tőkés László EP-képviselő, az EMNT elnöke az egyszerre jelképes és programatikus Unió, Erdéllyel cím alatt valójában a romániai magyarság 1920 utáni helyzetét vázolta, a közösségi jogok itteni felfogását, nemzeti kisebbségünk helyzetét – a diktatúra előttit, de az azutánit is – taglalta, megállapítva: a demokratikus fejlődés fokát a kisebbségi jogok érvényesülése illusztrálja  a legkifejezőbben. E tekintetben az uniótag Románia kullogó, a bukaresti propaganda és kirakatpolitika dacára. Az a fajta erőszakos asszimiláció, amit a királyi, majd a kommunista Románia folytatott az ország határai között élő és akaratukon kívül odakerült nemzetiségek ellen, az mindmáig tetten érhető, ha a koercitív módszereket fel is váltották rafináltabb eszközök. A volt királyhágómelléki református püspök külön kiemelte az ortodoxia állami támogatással történő terjeszkedését, az ún. hagymakupolás honfoglalást. Elmondta: Európában számos pozitív példa van a sikeres autonómiatörekvésekre, de az EU szintjén mindmáig késik az áttörés a kisebbségvédelem terén, hiszen az ajánlástól a kötelezővé tételig igen nagy a táv. Méltatta ugyanakkor a szovátai konferencián részt vevő külhoni politikusok, jogvédők munkáját, akikkel maga is vállvetve küzd az érdekvédelem európai porondján.

   Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke a romániai magyarság autonómiatörekvéseit mutatta be, különös tekintettel az elmúlt húsz évre, amikor is képviselettel rendelkeztünk a bukaresti törvényhozásban, sőt az állami vezetésben is. 

  Bakk Miklós politológus, kolozsvári egyetemi tanár az erdélyi magyar autonómia esélyeit politikatörténeti és jogelméleti szempontból taglalta, megállapítva: azért nem sikerült 1989 után számottevő sikert elérni az önrendelkezésünk terén, mert nem volt egységes, határozott, kemény és következetes kiállásunk az érdekvédelemben és közképviseletben, és nem tudtuk „nemzetköziesíteni” törekvéseinket.

  A szovátai Danubius Szállóban lezajlott konferenciát Antal János, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács külhoni tájékoztatási szolgálatának vezetője zárta be, megköszönve a meghívott előadóknak és a részvevőknek a hozzájárulásokat. A tanácskozáson egyébként az EMNT és az SZNT vezetőin kívül az EMNP és az MPP több politikusa is részt vett, RMDSZ-tagokat nem láttunk. 

   A tervezett sajtótájékoztató elején Joseph Huguet, a katalóniai kormány volt tagja fogalmazta meg és adta át az erdélyi magyar nemzeti közösségnek szánt testvéri támogató és biztató üzenetet, mondván: a gazdasági krízis idején különösen nagy szükség van az európai értékeket megjelenítő összefogásra és együttműködésre. Lorena Lopez de Lacalee baszkföldi politikus az önrendelkezés érdekében folytatott politikai küzdelem lankadatlan folytatására ösztökélte a kontinens őshonos kisebbségeit, beleértve a romániai magyarokat. Végül Tőkés László házigazdaként méltatta mindazokat az európai partnereket, akik a normalitást szorgalmazzák, és a szükséges pozitív megkülönböztetést próbálják meghonosítani a hátrányban lévő népcsoportok számára. Újságírói kérdésre válaszolva elhangzott még: a decentralizáció elengedhetetlen feltétele mindenféle autonómiának, pláne, hogy európai szinten rendkívül nehéz állampolitikai rangra emelni és a nemzeti kormányokra ráerőltetni a kisebbségek sajátos érdekeinek védelmét, a velük való kiemelt törődést.