2025. november 4. kedd
Send this article Print this article

Méltatás és hálaadás Hegedűs Loránt szobrának avatásán

Isten iránti hálaadással érkeztem Lakitelekre, ahol a nemzeti panteonban mellszobra felállításával méltó módon adózunk néhai Hegedűs Loránt rendszerváltó dunamelléki püspök, egyetemalapító zsinati elnök, jeles teológiai tudós emlékének és maradandó művének.



Kiváltságomnak tartom, hogy egyetemes egyházunk felszabadulása, talpra állása és megújulása idején hivatali kollégája és harcostársa lehettem a Magyar Református Világszövetség, valamint a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinata élén, az egész magyar nyelvterületen mindenkit megelőző módon munkálva egyházaink és a nemzet határokon átívelő egyesítését.
Hálát adunk Istenünk azért, hogy az 1955-ben kibocsátott Hitvalló Nyilatkozat tanúbizonyságtévő szerzői között Hegedűs Loránt hűséges szolgádat is elhívtad arra, hogy bátran kiálljon hitvalló Egyházad evangéliumi ügye mellett, kellő tisztánlátást és lelki erőt adva Neki ahhoz, hogy a hatalmat kiszolgáló, kollaboráns egyház eltévelyedése ellenében a Krisztus Urunknak szolgáló egyház keskeny útját válassza.
A Reformáció mai szent ünnepe méltó alkalomként szolgál Hegedűs Loránt szobrának felavatására. 69 évvel ezelőtt akkori segédlelkészként hirdette Isten igéjét a Kálvin-téri református templomban. „A nagy csillaghullás után különös méltósággal ragyog a napfényben tornyunknak csillaga” – mondotta volt az Isten adta történelmi időben. A Református Egyházi Megújulási Mozgalom sodrában a hivatalába visszatért Ravasz László püspök oldalán Hegedűs Loránt és hitsorsosai, elvbarátai anyaszentegyházunk megújulásáért szálltak síkra.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc leveretését követő megtorlás idején Hegedüs Loránt osztályrésze a hátratétel és a hátrányos megkülönböztetés volt. Bukovinai székely telepes községe hidasi gyülekezetében azonban nem csüggedt, hanem kiállotta a nehéz idők próbatételét.
Hálát adunk Istenünk azért, hogy hitének próbatételében megerősítve püspöki szolgálatra méltattad és Egyházad élére állítottad Hegedűs Lorántot, ezáltal példázva, hogy akik Téged szeretnek, azoknak minden javukra van (Róm 8,28).
Fogadd őszinte hálánkat egyházkormányzói szolgálatának minden jótéteményéért – az Anyaszentegyház megújulása és megtisztulása, az Ige hirdetése, az egyházi iskolarendszer helyreállítása és az egyházépítés terén.
Erdély és Partium, az idegen országokba szakadt nemzetrészek és egyházak különösképpen hálásak Hegedűs Loránt püspök úrnak az érettük vállalt felelősségéért és irántuk táplált szeretetéért. Az egymást követő magyar református világtalálkozók szellemében, melyeknek élen járó szervezője és lelki atyja volt, hadd idézzem nagy erdélyi költőnk, Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című páratlan költeményét, mely mindmáig lelkiismeret-ébresztő és egységre szólító felhívásként hangzik felénk:
„Elindulok, mint egykor Csoma Sándor,
hogy felkutassak minden magyart.
Székelyek, ott a bércek szikla-mellén,
üljetek mellém!
Magyarok ott a Tisza partján,
magyarok ott a Duna partján,
magyarok ott a tót hegyek közt
s a bácskai szőlőhegyek közt,
üljetek mellém!
Magyarok Afrikában, Ázsiában,
Párisban, vagy Amerikában,
üljetek mellém!
(…)
Ülj ide, gyűlj ide, népem
s hallgasd, amint énekelek,
(…)
ó, népem, árva népem! –
– dalolj velem”
Népünk és egyházaink krisztusi közösségében áldott emlékezetű Hegedűs Loránt életre szóló hitével valljuk és énekeljük együtt, hogy: „Áldjon vagy verjen sors keze; / Itt élned, halnod kell.”; és himnuszunk énekszavával kérjük: „Isten, áldd meg a magyart”! Ámen.
 
 
Tőkés László

(Elhangzott Hegedüs Loránt szobrának avatóünnepélyén, Lakiteleken, 2025. október 31-én.)
   
 


www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010