A megbeszélésen jelen voltak Tőkés László, Sógor Csaba és Winkler Gyula erdélyi EP-képviselők, Bocskor Andrea kárpátaljai, Csáky Pál felvidéki, Deli Andor vajdasági képviselő, valamint Gál Kinga, az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnöke. A részvevők örömüket fejezték ki, hogy az Európai Parlament fennállása óta először külön megbízott foglalkozik a nyelvi és nemzeti közösségek kérdésével, hiszen évek óta küzdenek egy önálló kisebbségi biztosi pozíció kialakításáért az Európai Bizottságon belül. Ezzel a lépésével Tajani elnök és az EP példát mutathat az unió kormányának, a Bizottságnak is, hogy valóban komolyan foglalkozik a nemzeti kisebbségek jogaival.

Markus Warasin külön kiemelte: a pozíció létrehozásának ugyan szimbolikus jelentősége is van, ám azt meg is kell tölteni tartalommal és eredményekkel. Ezért tájékoztatni fogja Tajani elnököt nemcsak a mostani találkozóról, hanem a soron következő egyeztetések eredményeiről is.

 A találkozó elején a jelenlévő képviselők röviden bemutatták a nemzeti közösségeiket érintő aktuális helyzetet és felvázolták elképzeléseiket a jövőbeni együttműködésről. Ezután részletesen kitértek azokra a területekre, amelyekre véleményük szerint kiemelt hangsúlyt kell fektetni a jövőben. Említésre került az Európai Parlament és az Európai Nemzetek Föderatív Uniója (FUEN), illetve az Európa Tanács közötti szorosabb kapcsolat kialakítása, a Kisebbségi Munkacsoport működése, valamint egy kisebbségvédelmi EP-határozat újragondolása, amellyel a munkacsoport már évek óta foglalkozik, de eddig mindig a parlament legfelső vezetésének ellenállásába ütközött. Ugyancsak szóba került a Bizottság által elutasított Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés – ennek új lendületet adhat a közelmúltban megszületett bírósági döntés, melynek értelmében az Európai Bizottságnak ismételten foglalkoznia kell a kezdeményezéssel.

Hozzászólásában Tőkés László erdélyi képviselő őszinte örömét fejezte ki amiatt, hogy az Európai Parlament élére Antonio Tajani személyében egy olyan olasz politikus került, aki az olaszországi, illetve a dél-tiroli autonómiamodell kapcsán kivételes érzékenységet és empátiát tanúsít a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közösségek önrendelkezési törekvései iránt. Rámutatott arra, hogy az elmúlt, közel száz esztendőben Erdély etnikai összetétele drasztikus mértékben megváltozott. Míg 1920-ben még a lakosság mintegy 45%-át tették ki a kisebbségek, százalékos arányuk mára már 20% alá süllyedt. A leépülés folyamata sajnos mindmáig tart. A nacionalizmus örökségét folytató román posztkommunista rezsim törekvéseivel az erdélyi magyarság csakis autonómiája kivívásával volna képes felvenni a harcot. „Megmaradásunknak ez az egyetlen életképes alternatívája, s ehhez kérjük az Európai Parlament, az Elnök és Warasin tanácsadó úr hathatós támogatását” – mondotta Tőkés László.

A jó hangulatú, őszinte eszmecsere végén a jelenlevők megegyeztek abban, hogy a jövőben is folytatják az együttműködést a kisebbségek jogainak előmozdítását szem előtt tartva. A találkozó után a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja közölte: a kisebbségi tanácsadói pozíció létrehozása örvendetes ugyan, de ez csak a kezdet, konkrét eredményekre van szükség az őshonos nemzeti kisebbségek védelme terén.