2026. október 22. csütörtök

Kettős évforduló Csömörön

Immár két évtizede annak, hogy a Pest megyei nagyközségben, Csömörön, a helybéli Gloria Victis Alapítvány a világon elsőként emlékművet állított fel a kommunista világrendszer mintegy százmilliónyi áldozatának tiszteletére. A rendkívüli emlékállítás közadakozásból valósult meg.

A rendkívüli emlékállítás közadakozásból valósult meg. A 2006. október 21-én felavatott impozáns alkotás Víg János szobrász műve. Az egykori avatóünnepély fővédnöke Orbán Viktor miniszterelnök volt, főszónoka pedig néhai Wittner Mária 1956-os szabadságharcos. A nemzeti ökuménia szellemében áldást mondottak – többek között –Fabiny Tamás evangélikus és Tőkés László református püspök. Hegedűs Loránt dunamelléki református püspök és Erdő Péter bíboros-prímás köszöntötték a népes közönséget, közösséget.

Az avatóünnepély 20. és az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 70. évfordulója alkalmából idén október 21-én tartott megemlékezést Mátyás Sándor, a Gloria Victis Alapítvány alapító elnöke nyitotta meg. Tudnivaló, hogy 2023-ban a luxemburgi Fondation du Mérite européen érdemoklevelével tüntette ki a csömöri alapítványt. A Mátyás Király Általános Iskola ünnepi műsorát követően Fábián Pál alapítványi titkár ismertette az emlékmű létrehozásának történetét. Felszólalt továbbá Erika Schuchardt volt német parlamenti képviselő, a kommunizmus elleni küzdelem jeles elöljárója.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspökének, az Európai Parlament volt tagjának és alelnökének, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének, Tőkés Lászlónak a jubileumi beszéde alább olvasható.

Gloria Victis!

Kettős évforduló megünneplésére gyűltünk ma össze.

Első szavunk az 1956-os forradalom és szabadságharc 70 évvel ezelőtti kitörésének szól. „Ezerkilencszázötvenhat, te csillag” – írja rajongó csodálattal Faludy György, forradalmár költőelődje, Petőfi Sándor 1848 csillagára ráfelelve. „A keleti szemhatár mögött mocskos / felhők, nyugatról álszent röfögés” látszik, hallatszik, de 1956 tiszta csillagként ragyog. „(…) a nehéz út oly könnyű volt veled! / Oly régesrégen sütsz fehér hajamra, / ragyogj sokáig még sírom felett.” – zárja versét a Költő.

„Ötvenhat fénylő arcai” előjönnek a fényből, kilépnek az elhazudott történelemkönyv lapjairól, és visszakövetelik feláldozott életünk jussát – mondotta volt ezelőtt húsz évvel forradalmunk nagyasszonya, Wittner Mária. 1956 októberében világraszóló történelmi esemény színhelye volt csonka Magyarország. „A magyar név megint szép lett” – mondhatjuk Petőfi Sándorral, amikor is magyarságunk Németh László szavával szólva „kovásznépként” elindította azt a folyamatot, mely a szovjet kommunizmus bukásához, Kelet-Közép-Európa felszabadulásához, az 1989-es rendszerváltozáshoz vezetett. Ennek emlékét örökítette meg a csömöri Gloria Victis Alapítvány, mely a kommunizmus százmilliónyi áldozatának tiszteletére a világon elsőként állított emlékművet.

Nemzetközi, illetve európai viszonylatban Csömör élen jár a kommunista világrendszer szörnyűséges bűntettei ügyében meglehetős nehézségekkel és késedelemmel végbemenő történelmi, erkölcsi igazságtétel dolgában. A nemzeti szocializmus rémtettei elnyerték méltó büntetésüket a nürnbergi és más, országos perekben. Nem úgy a százmilliónyi áldozatot szedő, tömeggyilkos kommunista diktatúra, mellyel szemben maga a demokratikus világ is kettős mércét alkalmaz.

Mátyás Sándor alapítványi elnök és csapata akkor léptek a tettek mezejére, amikor Kis-Magyarországon javában zajlott a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett kommunista visszarendeződés. Abban az esztendőben – ennek is húsz éve immár – hangzott el a hírhedt őszödi beszéd, s a botrányos eset kapcsán elevenedett fel a Kossuth Rádió rossz emlékű szólása: „Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon”. Minden bizonnyal Apró Antal unokavejének rossz lelkiismerete szólalt meg, amikor bevallotta: „Hazudtunk reggel, éjjel meg este.” És nem csoda, hogy a forradalom 50. évfordulóján az akkori miniszterelnök és ellenforradalmi különítménye kardlapokkal és lovas rendőrséggel rontott reá a békés tüntetőkre, az ünnepi lelkületű, vétlen tömegre.

Manapság is jogos aggodalommal tekintünk a Terror Háza körül zajló botrányos fejleményekre, és csak remélni merjük, hogy amint Tajvan államelnöke írta levelében: „Ez az emlékmű múltunk hiteles tanújaként jövőnk éber őre is lesz.”

Az elmondottak összefüggésében Mátyás Sándor alapítványa méltán nyerte el a luxemburgi Fondation du Mérite européen, vagyis a Szolgálat Európáért Alapítvány 2023-ra szóló érdemoklevelét. A Gloria Victis Alapítvány azon kitüntetettek sorába tartozik, akik – mint Tadeusz Mazowiecki, Hans-Dietrich Genscher, Vytautas Landsbergis és Habsburg Ottó – élen jártak a kommunizmus elleni küzdelemben. A csömöri alapítvány egyik falán írva található a totalitárius kommunista rezsimek által elkövetett bűnök nemzetközi elítéléséről szóló határozat, melyet 2006 januárjában fogadott el az Európa Tanács parlamenti közgyűlése.

Csömör – mondhatni – világelsőként lépett fel a kommunista történelemhamisítás és a lopakodó kommunista visszarendeződés elleni harcban. Emlékműve megelőzte a kommunizmus áldozatainak tiszteletére 2007-ben felállított washingtoni szabadságszobrot. De az Európai Parlament is csupán 2009-ben érkezett el oda, hogy a totalitárius rezsimek által elkövetett tömeggyilkosságok tetteseit egyenlő mércével elítélje, a Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának (1939) augusztus 23-i dátumát jelölve ki a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává.

A viszontagságos emlékezetpolitika tekervényes útja itt azonban még nem ér véget. Brüsszelben immár több mint tíz éve halasztódik a kommunizmus áldozatainak szentelt európai emlékmű felállításának engedélyezése. Az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformja, mely a tagországok kommunista múltat kutató intézeteit foglalja magába, s melynek jómagam is védnöke vagyok, rendkívüli erőfeszítéseket tesz a kommunista múlttal való szembenézés és a történelmi igazságtétel előmozdítása érdekében.

Ezzel párhuzamosan elégtétellel szereztünk tudomást arról, hogy Mátyás Sándor elnök úr és Erika Schuchardt képviselőasszony messzelátó tervét képezi egy második Gloria Victis Emlékmű felállítása Berlinben, a hírhedt „Könnyek Palotájánál”.

Tunne Kelam észt európai parlamenti képviselőtársam, rendszerváltó polgárjogi harcos egy alkalommal keserű iróniával állapította meg, hogy a totalitárius rezsimek üldözöttjei között is vannak első és másodrangú áldozatok. Ez a kategorizálás híven ráillik a kommunizmus áldozataira, különösképpen hogyha azok valamely kisebbségi nemzeti közösséghez tartoznak, miképpen az erdélyi magyarok. Márpedig a külhonba szakadt nemzettársaink kétszeresen megszenvedték a múltat s jövendőt. Az ő szenvedéseiknek és vértanúságuknak is beszédes monumentuma ez az emlékhely.

Víg János egyetemes kitekintésű emlékműve nem tesz különbséget a szovjet, kínai, vietnami, észak-koreai, kambodzsai, kelet-európai, latin-amerikai, afrikai és afganisztáni áldozatok között, hanem frontális módon száll szembe a „gonosz birodalmával” („evil empire” – Ronald Reagan), és hirdet szabadulást „a rab nemzeteknek” („captive nations” – Dwight Eisenhower). Úgy érzem, beteljesült Hegedüs Loránt buzdító óhaja, amikor is ezt kívánta: „Legyen októberenként az életmentő szabadság híveinek zarándokhelyévé ez az ihletett műalkotás!”

Most, amikor megint fenekestől felfordulni látszik a világ és Lantos Tamás kongresszusi képviselő megfogalmazása szerint egy harmadik totalitárius világrendszer, a muzulmán fundamentalizmus fenyegető térhódításának lehetünk tanúi, a polgárháborús viszonyokat gerjesztő, fékevesztett utcai harcokban tobzódó tömegek pedig a kommunista internacionálé értelmében „a múltat végképp eltörölni” akarják – jó, hogyha eszünkbe vesszük és megszívleljük, hogy: „nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, az élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, amelyek a magasságban vannak” – írja Pál apostol az efézusiaknak (Ef 6,12). A sötétség kozmikus erői globális kiterjedésű frontot nyitottak az élni akaró élet ellen, elsöprő túlerejükkel pedig csak a mindenre elégséges isteni kegyelem erejével szállhatunk szembe. „Annakokáért vegyétek fel az Istennek minden fegyverét, hogy ellenállhassatok ama gonosz napon, és mindeneket elvégezvén, megállhassatok!” – buzdít az Apostol (Ef 6,13).

Tőkés László

(Elhangzott Csömörön, 2026. október 21-én.)