Az EP-ben is téma volt a terrorizmusellenesség

Az Európai Parlament miniplenárisnak nevezett január 28-i brüsszeli ülésén az Unió terrorizmusellenes intézkedéseiről rendeztek közvitát. A kérdés napirendre tűzését az a világszerte nagy felháborodást keltett véres párizsi merénylet tette indokolttá, melyet dzsihádista terroristák a Charlie Hebdo szatirikus gúnylap szerkesztőségében, majd egy helybéli kóser boltban követtek el.

Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyek és uniós belügyek biztosa előterjesztésében a szabadság és biztonság kettős összefüggésében komoly intézkedéscsomagot helyezett kilátásba az Európai Bizottság részéről, melyek azonban nem terjednének túl a terrorral szembeni intézkedések „technikáján”, illetve a fennálló helyzet felületi kezelésén. A felszólalók nagy többsége is a terrorizmus visszaszorításának és a fenyegetett szabadságjogok biztosításának a fontosságát hangsúlyozta, a közmondásszerűen elterjedt „Je suis Charlie” jelszó értelmében.

Írásbeli hozzászólásában Tőkés László európai képviselő az érem másik oldalára, vagyis arra helyezte a hangsúlyt, hogy a párizsi merényletekért nem csupán magukat a kegyetlen terroristákat, hanem egész liberális törvényhozásunkat és jogrendszerünket is súlyos felelősség terheli, mely – Márfi Gyula veszprémi érsek szavával szólva – „a vallásukhoz ragaszkodó európai polgárokat nem védi meg az olyan durva, ízléstelen – egy normális jog szerint – törvénytelen támadásoktól, mint amilyeneket az említett újság rendszeresen elkövetett”. Erdélyi képviselőnk egy olyan európai jogi rendezést sürgetett, mely az önbíráskodást fölöslegessé téve a szabadságjogokkal való visszaélésnek gátat vet, és védelmet nyújt a sértetteknek – legyenek azok muszlimok, keresztények vagy zsidók.

A széles körű vitát várhatóan az Európai Parlament határozati állásfoglalása követi február elején.

(Tőkés László hozzászólása a Dokumentumok rovatban található.)