Az átvilágítást folytatni kell

Tőkés László EP-képviselő nagyváradi irodájában sajtótájékoztató keretében 2010. február 16-án ismételten terítékre kerül a kommunista múlt bűneivel való szembenézés szükségessége, és az ehhez szorosan kapcsolódó átvilágítási folyamat jelenlegi állapota. Európai képviselőnk vendége ez alkalommal Szabó László unitárius lelkész, az Unitárius Egyház Átvilágítást Koordináló Bizottságának tagja, a történelmi egyházak átvilágító bizottságai Szakmai Egyeztető Fórumának kezdeményezője volt.

Szilágyi Zsolt kabinetfőnök felvezetőjében a Tismăneanu-jelentéssel lendületet kapott folyamat megtorpanásáról beszélt: Csendes László, a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Bizottság (CNSAS) volt elnökének kényszerű lemondásától kezdve a Marius Oprea, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (Institutului de Investigare a Crimelor Comunismului şi Memoria Exilului Românesc – IICCMER) vezetője körül kialakult zűrön át a nemrégiben a titkosszolgálati ügynökök riasztó számáról napvilágot látó sajtóanyagokig megannyi aggodalomra okot adó jelenségre hívta fel a figyelmet.

Tőkés László EP-képviselő ez alkalomból kiadott Nyilatkozatának (amelyet mellékelünk) tartalmát foglalta össze: Bartolomeu Anania kolozsvári román ortodox metropolita Szekuritáté-kollaboránsi múltja körüli botrány és a hasonszőrű informátorok esete világosan példázza, hogy a kommunista-titkosszolgálati múlttal való szembenézés és a volt ügynökök felfedése nem csupán a történelmi múlt, hanem legalább annyira a társadalmi jelen egyik parancsoló kérdése – mondotta a püspök, aki kiemelte: maga a szembenézés és átvilágítás nem annyira politikai, hanem főként erkölcsi kérdés.

Tőkés hangsúlyozta: azokkal ért egyet, akik a múlt bűneinek feltárását, valamint a bűnösök leleplezését és felelősségrevonását követelik – így Marius Opreával és Herta Müllerrel. Megismételte: a Temesvári Társaság Kiáltványának 8. pontjával vallja, hogy a kommunista múlt ügynökeinek és kiszolgálóinak a közhivatalokban nincs keresnivalójuk.

Az erdélyi EP-képviselő másfelől hangsúlyozta: eddig az önvád és az önmarcangolás jegyében a besúgók-áldozatok kettőségében vizsgálták a kérdést. Ezzel szemben „nem csupán a volt kollaboránsoktól kell szabadulnunk, hanem volt tartótisztjeiket, a szekusokat, a volt titkosszolgálati főnököket is meg kell neveznünk, akiknek felelőssége az amazokénál is nagyobb. A »parancsra tettem« kifogása sem mentheti őket – mint ahogyan Adolf Eichmann sem igazolhatta magát ezzel” – nyomatékosította a volt temesvári lelkipásztor. Ez alkalommal első adalékként a püspök közzétette az eddigi – az Archívumból kapott dokumentumok alapján beazonosított – volt szekuritátés/belügyes tisztek és tartótisztek listáját is (a listát csatoljuk).

Szabó László a csupán 1999-ben elfogadott átvilágítási törvény „kiherélése” fölött sajnálkozott. Mint mondta, jelen pillanatban ott tartunk, hogy az egyházi vezetők kifejezett kérésére lehet átvilágítani az egyházi embereket – és ebben sajnálatos módos a román ortodox egyháznak nagy felelőssége van, ugyanakkor a magyar történelmi egyházak tisztségviselői között is találhatunk olyanokat, akik haszonélvezői a törvény gyengítésének.

Bár ez Erdélyi Református Egyházkerület és az Erdélyi Unitárius Egyház tíz év késéssel csatlakozott az átvilágítás kérdésében élenjáró Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez, szívós munkával jelenleg „egy ütemben” munkálkodnak a lusztráció kiteljesítésében. Ezért is tartották szükségszerűnek egy olyan egyeztetési fórum kezdeményezését Szakmai Egyeztető Fórum néven, amely – tiszteletben tartva minden résztvevő autonómiáját – nem a módszertani uniformizálásra, hanem a szakmai tapasztalatcserére és konzultálásra helyezné a hangsúlyt. A magyar történelmi egyházak közül négyen válaszoltak pozitívan a kezdeményezésre, a fentebb említettek mellett még a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház csatlakozott. A római katolikusok részvételére vonatkozó újságírói kérdésre Szabó László elmondta: abból indultak ki, hogy minden egyház foglalkozik ezzel a kérdéssel (mert az is foglalkozás, ha nem foglalkoznak vele), és a négy római katolikus püspökség részéről közül pedig ketten jeleztek vissza: azt az utat választották, hogy ezt a problémát nem ebben a formában oldják meg, tehát nem a protestáns egyházak által járt és az állami törvény által biztosított utat választják – ezt ők tiszteletben tartják.

A Szakmai Egyeztető Fórum első ülésére márciusban kerül sor.

Nagyvárad, 2010. február 16.

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

N y i l a t k o z a t
a titkosszolgálati múlt átvilágítása tárgyában

Tavaly ősszel nem kis meglepetést keltett annak a híre, hogy Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság volt elnöke a szovjet titkosszolgálat besúgója volt. A „szovjet sport generálisa”, aki egykor a Franco-diktatúrában is magas funkciót töltött be, a KGB-vel és a Stasi kelet-német titkosszolgálattal együttműködve az egész nemzetközi olimpiai mozgalomra meghatározó befolyást gyakorolt.

A kommunista – moszkovita – titkosszolgálat a nemzetközi egyházi-ökumenikus életet is behálózta. Erre nézve jellemző példa a Reformátusok Világszövetsége volt főtitkárának, Milan Opocenskynek az esete, aki a szovjet parancsuralmi rendszer bukása után még közel tíz esztendeig töltötte be magas tisztségét a világszervezetben.

Az Evenimentul Zilei központi napilap idén januárban foglalkozott Bartolomeu Anania kolozsvári román ortodox metropolita Szekuritáté-kollaboránsi múltjával. A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) a hajlott korú érseket 2008. január 22-én azonosította be az „Apostol” fedőnevű titkosügynökkel. A „felfedezésnek” meg is lett a hatása, hiszen egy hétre rá a CNSAS működését alkotmányellenesnek nyilvánította a Kormány, utóbb pedig a 24/2008. számú sürgősségi határozatával – kiváltképpeni kedvezésképpen az ortodox „nemzeti egyháznak” – az egyházi szolgákat kivonta az Átvilágító Tanács hatálya alól. Nem sokkal ezután a 293/2008. számú törvény végérvényesen kimondta, hogy a klérus tagjainak átvilágítása csak saját egyházaik kifejezett kívánságára történhet meg.

Európai parlamenti hivatalom még ugyanabban az évben megkeresésben fordult Jaques Barrot igazságügyi európai biztoshoz az egyházi emberek titkosszolgálati átvilágításának alkotmányellenes korlátozása tárgyában – az áldatlan helyzet azonban azóta sem változott. A többségi Román Ortodox Egyház az államhatalommal egyetértésben hátráltatja a titkosszolgálati múlt feltárását, a hírhedt Szekuritáté volt egyházi ügynökeinek a leleplezését.

Bartolomeu Anania és a hasonszőrű informátorok esete világosan példázza, hogy a kommunista-titkosszolgálati múlttal való szembenézés és a volt ügynökök felfedése nem csupán a történelmi múlt, hanem legalább annyira a társadalmi jelen egyik parancsoló kérdése. Saját Egyházunkban sem beszélhetünk igazi változásról és megújulásról mindaddig, amíg nem egy vezető pozícióban és gyülekezet élén zsarolható és megvásárolható emberek találhatóak.

Református Egyházunkban váltakozó erővel és „szerencsével” halad előre a titkosszolgálati múlt feltárása.

2002-ben – már akkor is igen megkésve – eleve „halva született” a Zsinat átvilágításra vonatkozó, erőtlen határozata.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület mintegy három évvel ezelőtt újult erővel látott munkához. Legutóbb mind az Erdélyi, mind a Királyhágómelléki Egyházkerület Igazgatótanácsa kimondta, hogy „a múlttal való szembenézést nem lehet tovább halogatni”, és egyházkormányzó testületeink a saját kebelükben létrehozták egyházkerületi átvilágító bizottságaikat.

Az egyházi élet megtisztításának folyamatában a Református Egyház nem áll egyedül. Szándékai találkoztak a magyar protestáns testvéregyházak törekvéseivel, akikkel együtt megállapodtak az egyházközi Szakmai Egyeztető Fórum létrehozásában.

Komoly aggodalomra ad okot mindaz, ami az utóbbi időben a CNSAS, valamint a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet (IICC) körül történik. Csendes László, az Átvilágító Tanács elnöke röviddel ezelőtt kénytelen volt lemondani tisztségéről. Marius Oprea intézeti elnöknek szintén inog a széke. Európai parlamenti hivatalunk mindkettőjük ügyében felemelte a szavát. Legutóbb Traian Băsescu államelnökhöz intéztünk levelet, melyben – egyebek mellett – az általa kezdeményezett Tismăneanu-jelentés szellemében szorgalmazzuk a „kommunizmus perének” a véghezvitelét.

Szintén aggasztó az a körülmény, hogy – az olasz La Republica értékelése szerint – Románia húsz évvel a diktatúra bukása után fölényesen vezeti a titkosszolgálatok európai mezőnyét. Míg Ceauşescu Szekuritátéjának „mindössze” 11 ezer ügynöke volt, a számos hazai titkosszolgálat jelenleg mintegy 12 ezer titkosszolgát foglalkoztat, ezenközben pedig – a súlyos gazdasági válság ellenére – a titkosszolgálatok költségvetése évről-évre dagad, olyannyira, hogy nyolc év alatt nyolcszorosan megnövekedett.

Azokkal értünk egyet, akik a múlt bűneinek feltárását, valamint a bűnösök leleplezését és felelősségrevonását követelik. Marius Opreával és Herta Müllerrel értünk egyet. És a megalakulásának 20. évébe érkezett Temesvári Társaság Kiáltványának 8. pontjával valljuk, hogy a kommunista múlt ügynökeinek és kiszolgálóinak a közhivatalokban nincs keresnivalójuk.

De nem csupán a volt kollaboránsoktól kell szabadulnunk, hanem volt tartótisztjeiket, a szekusokat, a volt titkosszolgálati főnököket is meg kell neveznünk, akiknek felelőssége az amazokénál is nagyobb. A „parancsra tettem” kifogása sem mentheti őket – mint ahogyan Adolf Eichmann sem igazolhatta magát ezzel.

Ennek megfelelően, ez alkalommal azoknak a Szekuritáté-tiszteknek a névsorát is közzétesszük, akik – a rendelkezésünkre álló iratok szerint – egyházunk és magyarságunk megnyomorításában jeleskedtek.

Csak remélni lehet, hogy a CNSAS rövidesen újból magára talál, és Dragoş Petrescu új elnök vezetésével, a sok kilométernyi belügyminisztériumi iratanyag átvételével, valamint az újraválasztott Traian Băsescu elnök hathatós támogatásával tovább folytatja a demokratikus rendszerváltozás szempontjából elengedhetetlenül fontos munkáját.

Ennél is fontosabb viszont, hogy oly sok megtorpanás után egyházaink is töretlenül tovább haladjanak a megkezdett úton. A Szigorúan ellenőrzött evangélium I. kötetét is figyelembe véve: egyházkerületi átvilágító bizottságunkra nagy munka vár.

Nagyvárad, 2010. február 16.

Tőkés László
EP-képviselő

SZEKURITÁTÉS TISZTEK NÉVJEGYZÉKE,
akik a Református Egyház szolgáinak és a velük kapcsolatba álló személyeknek
a megfigyelésével foglalkoztak

NUME / NÉV	GRAD / RANG	ANUL / ÉV	INSTITUŢIA / INTÉZMÉNY	FUNCŢIA / TISZTSÉG
Agache Aurel	maior	1988	M.I. – I.J. Covasna (Baraolt)	(Miliţie)
Agoston Alexandru	colonel	1984	M.I. – I.J. Mureş	Şef Securitate
Andras Dorel	căpitan	1989	M. I. – I. J. Covasna	Şef serv. I
Andrei Grijac	maior	1985	M. I. - I. J. Maramureş	Ofiţer operativ principal
Antal Ioan	lt. major	1982	U. M. 01244 - Contrainformaţii
Ardelean Aurel	colonel	1975	M.I. – I.J. Maramureş	Şef Securitate
Aulik Alexandru	colonel	1975	M. I. – I. J. Covasna	Şef Securitate
Baciu Gheorghe	căpitan	1983	M.I. – I.J. Mureş
Băţaga Tiberiu	lt. colonel	1983	M.I. – I.J. Mureş	Şef serviciu
Batori O. Alexandru		1989	M.I. – I.J. Bihor	Ofiţer legătură
Beloia Se(a)u	locotenent	1988	M.I. – I.J. Timiş
Beloie Ion	lt. major	1989	M.I. – I.J. Timiş
Bibarţ ....	lt. major	1982	M. I. – I. J. Satu Mare
Bica Nicolae	colonel	1985	M.I. – D.S.S. Dir. I.	Of. Spec. I.
Borda Sabin	maior	1989	M.I. – I.J. Timiş
Bordea Aron	general lt.	1985	M.I. – D.S.S.	Şef direcţie
Boricean C-tin	colonel	1988	M. I. – I. J. Covasna	Şef Securităţii Judetene
Bota Gheorghe	maior	1988	M.I. – D.S.S. – Dir. I.
Buciuman Ioan	sergent major	1983	M.I. – I.J. Sălaj
Bucureştean Lucian	căpitan	1984	M.I. – I.J. Satu Mare	Ofiţer specialist III
Bunta Florian	colonel	1986	M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud	Şeful securităţii
Butiri Valeriu	colonel	1985	M. I. – I. J. Sălaj	Şeful securităţii
Căprariu Aurel	lt. colonel	1989	M.I. – I.J. Bihor/Timiş
Cerghizan Ştefan	colonel	1975	M I. – I.J. Covasna	Şef serv. I
Chirilă Mircea	maior	1989	M.I. – I.J. Bihor	Şef Serv. I/B
Chitor Cornel	lt. colonel	1975	M.I. – I.J. Cluj	Ofiţer specialist II
Cociş Ioan	maior	1975	M.I. – I.J. Bihor, Serv. I.	Ofiţer specialitate
Constantin Ioan	General lt.	1975	M.I. – I.J. Cluj	Şeful Inspectoratului
Cordiş Gheorghe	maior	1989	M.I. – I.J. Bihor	Şef Serv. I/B
Cornel Medru	lt. colonel	1985	M. I. - I. J. Maramureş (Sighetu Marmaţiei)	Şef Securitate Municipală
Costin Gheorghe	locotenent	1976	M. I. – I. J. Satu Mare
Crăciun Mihai	lt. colonel	1988	M.I. – D.S.S. – Dir. I.	Şef serviciu II.
Darlaczi Francisc	lt. colonel	1980	M.I. – I.J. Satu Mare/Bihor	Ofiţer legătură
Ene Iordan	căpitan	1988	M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud	Şef Birou 2
Erdei Zoltan	plutonier	1986	M.I. – I.J. Satu Mare
Frunză Victor	lt. colonel	1985	M.I. – I.J. Târgu-Mureş	Ofiţer operativ
Gaidaci M.	lt. major	1982	M.I. – I.J. Cluj
Gaido Gheorghe	lt. colonel	1985	M. I. - I. J. Maramureş	Şef Securitate Judeţană
Ghiţea Vasile	lt. colonel	1982	M.I.
Gordan Aurel	locotenent	1983	M.I. – I.J. Bihor	Ofiţer operativ
Gui Ioan	colonel	1987	M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud	Şef serviciu I
Hantău Ioan	colonel	1984	M.I. – I.J. Bihor	Adjunc Şef Securitate
Hoduţ Florian	plutonier	1982	Miliţie Santău, Jud. Bihor	Şef de post
Ienea Mihai	lt. colonel	1989	M.I. – I.J. Cluj Serviciul „F”	Şef serviciu
Illi Ioan	maior	1978	M.I. – I.J. Satu-Mare	Ofiţer legătură
Iluţi Vasile	locotenent	1987	M.I. – I.J. Satu-Mare	Ofiţer legătură
Ionescu Andrei	lt. colonel / colonel	1982	M.I. – I.J. Satu-Mare	Şeful securităţii judetene
Ioniţă Nicolae	colonel	1986	M.I. – I.J. Cluj, serv. I/B	Şeful securităţii
Ivan Ioan	Lt. colonel	1985	M.I. – I.J. Sălaj	Şef serviciu
Juncu Mircea	colonel	1989	M. I. – I. J. Bihor	Şef Serviciu I/A
Lazar Mihai	Maior	1988	M.I. – I.J. Cluj
Lehoczky Anton	lt. colonel	1977	M. I. – I. J. Maramureş	Ofiţer legătură
Mânzat Ioan	colonel	1983	M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud	Şef Securitate
Mărginean Gh.	lt. lcolonel	1975	M. I. - I. J. Timiş	Şef serviciu I.
Marieş Gheorghe	căpitan	1982	M. I. – I. J. Satu- Mare
Mate Alexandru	lt. colonel	1978	M. I. – I. J. Cluj	Ofiţer operativ
Mihuţ(a) Nicolae	lt. colonel	1975	M.I. – I.J. Bihor – Serv. I	Şef Serviciu I
Moldovan Sever	lt. colonel	1989	M.I. – I.J. Covasna	Şef securitate judetana
Muntean Laurenţiu	capitan	1988	M. I. – I. J. Cluj, Mun. Dej	Ofiţer opertaiv I
Nastau Ioan	lt. colonel	1986	M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud	Şef Birou III.
Ogăşan Dumitru	lt. colonel	1989	M.I. – I.J. Bihor	Şeful securităţii judeţene
Olariu I.	lt. colonel	1976	M.I. – I.J. Braşov
Oprea Dan	colonel	1984	M.I. – I.J. Cluj	Şeful securităţii judeţene
Oprea Florian	colonel	1984	M.I. – I.J. Cluj	Şef serviciu I/B
Oprea Ioan	colonel	1984	M.I. – I.J. Cluj	Şeful Securităţii
Paul Petru	lt. colonel	1984	M.I. – I.J. Mureş
Pele Petru	lt. colonel	1989	M.I. – I.J. Timiş	Şef serviciu I/A
Perşa Andrei	căpitan	1979	M. I. – I. J. Maramureş	Ofiţer legătură
Pista Nicolae	căpitan	1989	M.I. – I.J. Timiş
Pop Emil	lt. colonel	1988	M.I. – I. J. Cluj, Mun. Dej	Şef securităţii municipale
Pop Iosif	lt. colonel	1978	M. I. – I. J. Satu Mare	Ofiţer legătură
Pop Victor	colonel	1975	M. I. – I. J. Satu Mare	Şeful Securităţii
Popescu Stelian	colonel	1985	M.I. – D.S.S. Dir. I.	Şef serviciu
Radu Tinu	maior	1989	M.I. – I.J. Timiş
Raţ Ioan (Iosif)	maior	1986	M.I. – I.J. Bihor	Ofiţer operativ II
Raţiu Alexandru	maior/colonel	1975	M.I. – I.J. Bihor, Serv. I. B2 M. I. – D.S.S. (Buc)	Ofiţer specialist
Ristea Gheorghe	gereneral lt.	1977	M. I. - I. J. Mureş	Şef Inspectorat
Rus ....	colonel	1989	M. I. - I. J. Bihor
Sabău Dan	locotenent	1989	M.I. – I.J. Bihor	Ofiţer operativ
Sabău Nicolae	lt. major	1978	M. I. – I. J. Maramureş	Ofiţer legătură
Sălăgean Ioan	lt. colonel	1985	M.I. – I.J. Bihor	Şef serviciu I/B
Santa Grigoriu	maior	1975	M. I. –I. J. Satu Mare
Socolan Ioan	locotenent	1985	M.I. – I.J. – Satu Mare	Ofiţer legătură
Stan Ştefan	plutonier	1983	M. I. - I. J. Mureş
Strâmbu Emil	lt. colonel	1984	M. I. - I. J. Mureş
Szabo Julius	maior	1983	M. I. - I. J. Mureş
Székely Ioan	maior	1988	M.I. – I.J. Bistriţa-Năsăud	Inspector principal
Tănăsescu Tudor	căpitan	1988	M. I. – D.S.S.
Ţanc Ioan	maior	1976	M-I. Mureş	Of. Operativ pincipal
Ţarcă Angela	maior	1985	M. I. - I. J. Mureş	Şef birou
Terziu Rusalin	colonel	1975	M. I. - I. J. Timiş	Şef securitate
Todoran Eugen	lt. colonel	1988	M.I. – I.J. Cluj, serv. I/B	Adjunct şef securitate
Tóth Ioan	plutonier	1985	Militie, Bogdand	Şef de post
Tripon I.	locotenent	1975
Ungvari Iosif	lt. colonel	1989	M.I. – I.J. Cluj	Serviciul „F”
Vereş Mihai	căpitan	1986	M. I. – I. J. Satu Mare	Ofiţer specialist III.
Vuşcă Alexandru	lt. major	1980	M. I. – I. J. Satu Mare	Ofiţer legătură
Zarcul Nicolae	maior	1989
Zetea A.	lt. colonel	1976	M. I. – I. J. Maramureş	Şef Serviciu I.

MEGJEGYZÉS:

M.I. – I.J. : Belügyminisztérium, Megyei Felügyelőség
M.I. – D.S.S. : Belügyminisztérium, Állambiztonsági Ügyosztály

Az adatok Tőkés László és családja megfigyelési dossziéiből származnak.
Összesen 154 szekuritátés tisztet azonosítottunk, akik a Református Egyház szolgáit és a velük kapcsolatban álló személyeket figyelték meg, illetve szervezték be.
A listán szereplők némelyike időközben valószínűleg elhalálozott.
Nagyrészük nyugdíjba vonult és kiemelt nyugdíjat élvez.
Valószínű, hogy a listán szereplő tisztek egy része ma is aktív, és a Román Hírszerző Hivatal keretében tevékenykedik.