2024. június 4. kedd
Send this article Print this article

A Reménység Szigetén tartott hétvégi rendezvényről

A Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó, de budapesti székhelyű Erdélyi Gyülekezet és a révkomáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Kara (Szlovákia) idén is megrendezte a Németh Géza Tudományos Konferenciát május 31. és június 2. között a X. kerületi Reménység Szigete Karitatív és Kulturális Központban.



A konferencia névadója Németh Géza (1933–1995) egykori református lelkész, teológus, író és költő, aki a budapesti Erdélyi Gyülekezet és annak fővárosi centruma, a Reménység Szigete alapítója volt. A konferenciát hagyományosan a nagyhatású egyházi személyiség születésének évfordulóján, emléke előtt is tisztelegve rendezik meg.
Ünnepi köszöntőt az esemény házigazdája, Fazekas István, az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkipásztora mondott péntek délután. A tanácskozást Karasszon István, a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) tanszékvezető professzora, a tanácskozás tudományos fővédnöke és elnöke nyitotta meg.
Az egyháztörténeti szekcióban elsőként Lukács Olga professzor, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának dékánja értekezett Felekezetközi kapcsolatok a két világháború között Erdélyben címmel. Őt kollégája, Kerekes József István adjunktus követte Nohaa Szenczi (munkássága) mindenkié, Szenczi Molnár Albert egyedül az Istené című előadásával.     


 
A Biblica Teologia szekcióban Gurányi Krisztián, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem doktorandusza értekezett Pál apostolnak a rómaiakhoz írott levele 8. fejezetének intertextuális vizsgálata nyomán, majd Fazekas István következett a 19. zsoltár egységének problémakörét érintő nyelvészeti észrevételekkel.
Szombaton délelőtt a gyakorlati teológia szekcióban elsőként Polónyi Levente fafaragó művész mutatta be a Kárpát-medencében található fejfák és kopjafák szimbólumrendszerének főbb sajátosságait, majd Fazakas István – ezúttal a Fekete Sas Kiadó vezetőjeként is – Kiadványok a gyülekezetek életében           címmel tartott előadást. Egyház és média kapcsolatáról Tóth J. András és Papp Klaudia, a Magyar Katolikus Rádió munkatársai beszéltek, a Parókia mint kultúrközpont címmel pedig Tóth B. Klára festőművész, költő, író         értekezett. Kovácsné Smatarla Ibolya, a komáromi egyetem doktorandusza a gyülekezeti diakónia főbb történeti sajátosságairól és aktuális kérdéseiről szólt.
Az újabb egyháztörténeti szekcióban Tőkés László élete és munkássága került napirendre. Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a püspök egykori munkatársaként vezette be a témát, majd Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke értekezett Tőkés László mint a magyar nemzetpolitika lelkiismerete címmel. Kóczián Viktória teológus, a Legato Alapítvány tudományos munkatársa „Protestáns életutak a diktatúrában: Tőkés László életművének kutatása és dokumentálása” című kutatási projektről beszélt. Molnár János, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) emeritus professzora a püspök diákkori küzdelmeit idézte fel egykori évfolyamtársaként. „Erős vár a család is” címmel Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója a Tőkés famíliáról, Tolnay István ny. egyetemi oktató (Partiumi Keresztény Egyetem) a volt temesvári lelkipásztor ottani éveiről (1986–1990) beszélt, de ide kapcsolódott Gazda Árpád újságíró, szerkesztő visszaemlékezése is: A temesvári Mária tér: egy helyszín, két csoda.
Délután Varga Andrea jogtörténész tartott előadást a kommunista diktatúra történeti kutatásánaknehézségeiről, majd Zalatnay István docens (KRE) Történelmi megemlékezés: igazság vagy hamisság forrása? címmel. Szilágyi Zsolt politológus, Tőkés László korábbi harcostársa és kabinetvezetője Temesvár 35 címmel az emlékezetpolitika kihívásairól szólt,Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke Tőkés László és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szerepe az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseiben címmel értekezett.



Következett Gonda László általános rektorhelyettes, egyetemi docens (DRHE), aki „Inkább Istennek engedni” címmel tartott előadást a Németh Géza és Tőkés László szolgálatában fellelt kapcsolódási pontokról.
A vasárnapi program istentisztelettel kezdődött a Reménység Szigetén, az igehirdető maga Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi püspöke volt. Ezután felavatták a tragikus sorsú Tőkés Béla (1912–1961) kolozsvári, végvári és nagybányai református lelkész emléktábláját, beszédet Lukács Olga professzor (BBTE) mondott. Koszorút helyeztek el az 1989-es romániai forradalom mártírjainak kopjafájánál, valamint Németh Géza domborművénél. Előbbinél Szilágyi Zsolt, utóbbinál Filep Tamás Gusztáv történész mondott rövid beszédet. Ezt követően megnyitották Zsombori Árpád bibliai ihletésű szoborkompozícióinak kiállítását, majd Németh Zsolt emlékezett édesapjára. Gonda László Németh Géza szolgálata, különös tekintettel az Erdélyi Gyülekezet megalakulására címmel osztotta meg kutatásának eredményeit, Jánosi Dávid színművész a néhai lelkész írásaiból adott elő.



Végül egy pódiumbeszélgetés keretében idézték fel Németh Géza alakját, mielőtt az Erdélyi Gyülekezet vezető lelkésze zárszavában összegezte volna a két és fél napos tanácskozás tanulságait és üzeneteit.
Az erdélyi sajtó is beszámolt a rendezvényről, a tudósítás itt olvasható-látható: https://kronikaonline.ro/kulfold/tokes-laszlorol-az-bisten-kivalasztottjabolr-lett-bkenyszerpolitikusrolr-ertekeztek-egy-budapesti-konferencian 

www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010