»
2020. május 26. kedd
Tíz éve fogadta el a magyar törvényhozás a nemzetegyesítés legfontosabb jogszabályát
A száz évvel ezelőtt aláírt trianoni békeparancs a történelmi Magyarországot és vele együtt a magyar nemzetet is szétdarabolta. Ezzel a mindenkori magyar politikai elit elsőrendű feladatává vált, hogy a különböző idegen államok uralma alá kényszerített nemzetrészek fejlődési pályáját összehangolja, hogy a szétszakítottságból adódó centrifugális erőket tudatos nemzetpolitikával ellensúlyozza.
Az 1989-es rendszerváltozás után az Antall József vezette kormányban megvolt az egységes magyar nemzetpolitika kialakításának szándéka, de hiányzott még az az alapkoncepció, ami az 1998-ban hatalomra került első Orbán-kormány idevágó törekvéseit meghatározta. A határokon átívelő magyar nemzetegyesítés elméleti keretet adott és gyakorlati irányt szabott a Kárpát-medencei közös magyar nemzetépítésnek.
Az elszakított nemzetrészek tudatos gazdasági, kulturális és politikai támogatása, a külpolitika prioritásai között az össznemzeti célok kiemelése, a kifejezetten nemzeti célokat szolgáló állami intézmények működtetése mellett a státustörvény elfogadása, valamint a Magyar Állandó Értekezlet intézményesítése a magyar reintegráció meghatározó és fontos állomásai voltak. Az viszont hamar kiderült, s ebben a 2004-es népszavazás is megerősíthette a nemzeti tábort, hogy a nemzetközi jog alapján támadott státustörvény helyett a magyar állampolgárságnak a külhoni magyarságra való kiterjesztése az a célravezető közjogi megoldás, amely fontos precedensekkel bír, és egyben támadhatatlan is.
A 2010-ben ismét kormányra került nemzeti erők első, jelképes és gyakorlati jelentőséggel egyaránt bíró lépése volt az 1993-as állampolgársági törvény módosítása, az egyszerűsített honosításról szóló eljárási rend bevezetése. Az azóta eltelt tíz esztendő alatt a magyar állampolgárok közössége több mint egymillió lélekkel gyarapodott, a Kárpát-medencei közös magyar politikai akaratképzés pedig a lehető legszilárdabb jogi alapra került.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége – a könnyített honosítási eljárás elfogadásának tizedik évfordulóján – elégtétellel üdvözli a rendszerváltozás óta eltelt, immár három évtizedes történelmi korszak eme legfontosabb nemzetépítő lépését. Az elmúlt tíz évben a magyar kormány stratégiai partnereként történelmi szerepet vállalhattunk több százezer erdélyi testvérünk magyar állampolgárságának a megszerzésében és az azzal kapcsolatos – egyre bővülő – ügyintézés intézményes szintű biztosításában. Ez ideig két alkalommal nyílott lehetőség arra, hogy – élve a magyar állampolgárság biztosította jogokkal – a világszerte élő magyarok részt vehessenek az országgyűlési választásokon is. A nemzetegyesítés meghatározó időszaka volt az elmúlt évtized – és a munka folytatódik. Változatlanul hisszük, hogy magyarnak lenni jó, itt, a Kárpát-medencében. Trianon centenáriumán, a nemzeti összetartozás esztendejében nemzeti jobblétünk egyik legfőbb pillérének tartjuk, hogy az anyaország alkotmányos felelősséget visel az elszakított nemzetrészek iránt.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége
hírek
2024. április 14. vasárnap
Tőkés Lászlóról a finn fővárosban
2024. április 14. vasárnap
A magyar költészet napján Hűvösvölgyi Ildikó mutatta be Reményik-műsorát Nagyváradon
2024. április 9. kedd
KÖZLEMÉNY: Van esély visszaszerezni a Bihar Megyei Tanács alelnöki tisztségét
2024. március 30. szombat
Húsvét – 2024
2024. március 16. szombat
Petőfivel – Erdélyért és a szabadságért
2024. március 11. hétfő
Az autonómia létkérdés
2024. március 10. vasárnap
Ismét autonómiaköveteléssel ért véget a székely szabadság napja
2024. március 1. péntek
A Mecénás Alapítvány, avagy a korrupció hosszúra nyúló árnyéka a nagyváradi Léda-házon
2024. február 20. kedd
Az év első elnökségi ülése
2024. február 20. kedd
Tőkés László levele Novák Katalinnak