Lészen autonómia!

Az RMDSZ és az EMNT teljesítette az erdélyi magyar nép parancsát azzal, hogy megteremtette a Magyar Összefogást: ez a közös akarat azonban akkor jelent igazi erőt, ha a magyarság, a székelység valóban összefog – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök hétfőn, Sepsiszentgyörgyön, az RMDSZ és az EMNT közös kampányindító rendezvényén, amelyen több ezren vettek részt Székelyföldről, Erdélyből. 

Az a tény, hogy ma együtt vagyunk, önmagáért beszél, és számomra azt jelenti, hogy szerencsés csillagzat alatt indul a Magyar Összefogás – indította köszöntőbeszédét Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere, a Magyar Összefogás napjának házigazdája.  “Mi itt Háromszéken rég várjuk, hogy véget érjen a testvérviszály, hogy ne kelljen többé önmagunkkal meghasonulva lehetetlen választásokat hoznunk. Éppen ezért felhőtlen ma az örömünk, mert elkerültük a megosztás és a meghasonulás veszélyes csapdáját” – fogalmazott Antal Árpád András.

A mi jelszavunk: fogj össze és légy szabad!

Markó Béla mindenekelőtt köszöntötte azokat, akik cselekvően hozzájárultak a magyar összefogás megteremtéséhez, köztük Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét, az RMDSZ-es politikusokat, de mindenekelőtt az erdélyi magyarságnak mondott köszönetet, amely, mint mondta, felmutatta az összefogás parancsát.  –  Ezt az összefogást Önök akarták, Önök kérték, Önök parancsolták! A parancsot teljesítettük, nem mások parancsát, hiszen mi csak egy parancsra hallgatunk, saját magyar népünk parancsára!” – hangsúlyozta Markó Béla.

Arra figyelmeztetett, a másfélmillió magyar, a mintegy hétszázezres székelység nagy erőt jelent, de csak akkor, ha egyet akar, ha összefog, hiszen, fogalmazott, csak akkor ér valamit a közös akarat, csak akkor teremthető élhető, szabad jövő Erdélyben, csak így teremthető autonómia a Székelyföldön. – Igen Székelyföldnek autonómiára van szüksége! Ha van összefogás, akárcsak a történelem során, ma is szembe tudunk nézni a nehézségekkel. Most is nehéz pillanatokat élünk, amikor a magyar intézményvezetőket el akarják távolítani, amikor az eddig elért eredményeinket fel akarják számolni, de ezt mi nem engedhetjük: szembeszegülünk ezzel a szándékkal – mondta a többezres közönségnek.

Markó Béla arra emlékeztetett: az elmúlt évszázadokban sokan alkalmazták a magyarság ellen az „oszd meg és uralkodj” elvet, és ez sikerült is akkor, amikor a magyarság nem volt egységes.  –De a mi jelszavunk nem ez, hanem: fogj össze és légy szabad! – hangoztatta az elnök.

Gábor Áron szavaival üzenem: Lészen ágyú! Lészen autonómia!

„A 150 éves Mikó Imre Református Gimnázium feltételezhetően legöregebb, még élő véndiákja édesapám – fogalmazhatunk úgy is, hogy fiaként most már megint hazaértem ide, Sepsiszentgyörgyre” – kezdte beszédét Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő. Beszéde felvezető részében a Trianon utáni erdélyi magyar összefogásról szóló történelmi példákat sorakoztatott, majd megemlítette a hétvégi, csíkszeredai autonómia-konferencia baszk résztvevőjének közlését, mely szerint Baszkföldön sem értenek egyet a pártok, egyikük teljes függetlenedést, másikuk autonómiát követel, de az európai parlamenti választásokra – félretéve minden pártpolitikai csörtét, egyéni sérelmeket – koalícióra léptek, „mert ez az ésszerű”, idézte a baszk politikust.

A kampány során teljessé válhat az összefogás – mondta, megköszönve Markó Bélának és kollégáinak segítségét a magyar összefogás megvalósításában. Utalt arra, hogy néhány nappal korábban Magyarországon részt vett a Fidesz kampánynyitó rendezvényén, ahol Orbán Viktor is megfogalmazta: elég volt a nemzeti önfeladásból. „Elég volt az önkéntes Trianonból, a román nacionálkommunizmusból, az asszimilációs politika örökségéből, a mesterséges betelepítésekből, Székelyföld etnikai arányainak mesterséges megváltoztatásából, Erdély elcsángósodásából, a csángók elidegenítéséből, az erdélyi magyarság jogfosztásából, az erdélyi magyarság önfeladásából és sokszori megalkuvásából” – mondta, majd Kós Károly szavait idézte: „Kiáltó szó vagyok, kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája.” Utalt a februári sepsiszentgyörgyi nagygyűlés petíciójára. Mint mondta, annak tartalma az összefogás üzenetét hordozza nemzeti ügyeinkért, az autonómiáért, az európai parlamenti választások sikeréért. A zsoltáros hitét idézte, majd emlékeztetett: 1921-ben az egyházak is összefogtak, és a Trianont követő első országos választásokon a Magyar Nemzeti Párt és a Magyar Népi Párt is koalícióra lépett. A pártérdekek fölötti nemzetpolitikai meggondolások tették szükségessé az összefogást – mondta. Egyetlenegy magyar ügy létezik: a Kárpát-medencében élő minden magyar nemzetközösség közös ügye a nemzetek Európájában – szögezte le. Kérjük Európát, hogy a be nem avatkozás helyett legyen szövetségesünk az autonómia megvalósításában, Erdély ügye legyen európai ügy, erre vállalkozik az összefogás listája – mondta. „Nincs esélyünk” – ezt halljuk több mint húsz éve, hívta fel a figyelmet Tőkés László, ezt hallottuk akkor, amikor magyar egyetemet akartunk alapítani, ezt hallottuk 2007-ben, de ezt mondta Traian Băsescu államelnök is Budapesten Székelyföld területi autonómiája kapcsán: soha. Ezeket a kicsinyhitű megjegyzéseket a valóság írja felül: megbukott a diktatúra, immár van akkreditált magyar egyetemünk, 2007-ben három képviselőnk jutott be, hát akkor most jusson be négy. „Traian Băsescu államelnöknek pedig Gábor Áron szavaival üzenem: Lészen ágyú!, lészen autonómia” – jelentette ki vastaps közepette Tőkés László.

Zárásképp Tamási Áront idézte: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne", illetve: azért vagyunk Európában, hogy otthon legyünk Erdélyben.

 ***

Winkler Gyula EP-képviselőjelölt szerint eddig sokféleképpen, sokféle hangulatban és helyzetben szóba került már a magyarság körében az Európai Unió. Mint mondta, legtöbbször olyan összefüggésben beszéltünk erről, hogy uniós elvárásokat kell teljesítenünk, hogy csatlakoznunk csak akkor lehet, ha bizonyos követelményeknek megfelelünk, majd kiemelte, a megválasztott képviselőknek Brüsszelben a magyarság érdekeit úgy kell alakítaniuk, hogy az „európai mozaikban Erdély ne egy sima gránitkő, hanem egy csillogó drágakő legyen”. „El kell érnünk azt, hogy erős gazdasági alapokra építsük közösségünk autonómiaformáit, és ez a munka már elkezdődött. El kell érnünk azt, hogy az erdélyi gazda is ugyanúgy megkapja a támogatást, mint bármelyik európai gazda, és azt is el kell érnünk, hogy a magyar vállalkozónak egyenlő esélyei legyenek a többi uniós tagállamokban tevékenykedőkével” – sorolta a megoldandó feladatokat Winkler Gyula.

Sógor Csaba beszédében a családjának szánt üzenettel példázta a hazai magyar jövővel kapcsolatos közösségi célokat. „Családommal Székelyföldön élek, és azt kívánom mind a négy gyermekemnek, hogy ők is Székelyföldön éljenek, boldoguljanak, családot alapítsanak és otthon érezzék magukat” - fogalmazott a képviselőjelölt, aki szerint az eddigi eredményes brüsszeli munka következményeként, nem csak a magyarság sérelmei és panaszai jutottak el Európába, hanem közösségünk értékeit is sikerült megmutatni. „160 évvel ezelőtt fegyverre volt szükségünk, hogy megvédjük a hazát. Mennyivel könnyebb helyzetben vagyunk ma, amikor egyetlen vasárnap délután csak szavaznunk kell. Egymilliónyian kell ott lennünk június 7-én, hogy Erdélyt ismét európai hatalommá tegyük” – hangsúlyozta befejezésül az EP-képviselőjelölt.

Szilágyi Zsolt képviselőjelölt képzett külpolitikusként az önálló erdélyi magyar külpolitika mellett érvelt beszédében. “Külpolitikai céljaink egyszerűek: ha a magyar hivatalos nyelv az európai unióban, akkor legyen hivatalos Erdélyben is, és ha a katalánoknak, baszkoknak, dél-tiroliaknak jár a területi autonómia, akkor Székelyföldnek is jár. De ezt helyettünk senki nem fogja kivívni”- hangsúlyozta Tőkés László brüsszeli kabinetvezetője. 

Kovács Péter EP-képviselőjelölt a fiatalok Európájáról beszélt, kiemelve, hogy „számukra Európa már nem a mítoszok és legendák földje, nem az elérhetetlen Kánaán. Számunkra Európa sokkal konkrétabb, kézzelfoghatóbb, valóságosabb. Az erdélyi magyar fiataloknak Európa szabadságot jelent és esélyt. Jelenti a szabad utazást, jelenti az esélyt a minőségi, versenyképes oktatásra, továbbtanulásra, az egyéni fejlődésre, a munkavállalásra, a jövő megalapozására” – fogalmazott Kovács Péter, a MIÉRT támogatását élvező jelölt.

A Magyar Összefogás 0. kilométerköve

Kelemen Hunor ügyvezető elnök, a kampány koordinátora megköszönte azoknak, akik Erdély különböző régióiból eljöttek együtt ünnepelni a Magyar Összefogást. „Kedves barátaim, nem jöttünk üres kézzel önökhöz. Elhoztuk szimbolikusan ezt a kilométerkövet, amely a magyar összefogás 0. kilométerköve itt, Sepsiszentgyörgyön. Amikor Markó Béla és Tőkés László a megállapodást aláírta, nem csak erre a választásra, erre a kampányra gondolt, hanem arra, hogy ez az összefogás hosszú életű lesz. Remélem, hogy összetartozásunk szimbolikus kilométerkövére százezer, akár több millió kilométert is írhatunk néhány év múlva” – mondta az ünneplőknek az ügyvezető elnök, aki végezetül színpadra szólította a Magyar Összefogás listájának jelöltjeit és azokat a parlamenti és önkormányzati tisztségviselőket, akik Bukarestből segítik a Brüsszeli munkát, képviselik a magyarság érdekeit.