Az Európai Egyházak Konferenciájának küldöttgyűlése az EP-ben

Az Európai Egyházak Konferenciájának (Conference of European Churches – CEC) Egyház és Társadalom Bizottsága (Church and Society Commission – CSC) a belgiumi Mechelenben tartotta idei küldöttgyűlését, 2009. november 17–19-én. Az értekezleten az európai egyházak mintegy hatvan küldötte vett részt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet Antal János előadótanácsos képviselte.

Az értekezlet november 17-i, jubileumi nyitórészében az Egyház és Társadalom Bizottság alapító tagjai tekintettek vissza az európai ökumenikus mozgalom ötven évvel ezelőtti kezdeteire, és az azóta elért eredményekre.

Az európai egyházaknak elemi érdekük, hogy meghatározó tényezőkként kapcsolódjanak be az európai döntéshozatal folyamatába – hangzott el a megbeszélésen. December 1-én lép életbe ugyanis az „európai alkotmányként” emlegetett Lisszaboni Szerződés. A szerződés 17. cikkelye előirányozza, hogy az Unió intézményei „nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet” tartsanak fenn az európai egyházakkal és egyházi szervezetekkel. A keretszerződés ezen kitétele új minőséget hoz az uniós-egyházi párbeszédbe, hiszen eddig kizárólag a világi vezetők nyitottságán és jóindulatán múlott a kapcsolattartás.

Az uniós intézmények és az európai egyházak közötti intézményes párbeszéd nyitányaként november 18-án Schmitt Pál, az Európai Parlament – egyházakkal folytatandó párbeszédért is felelős – alelnöke, valamint Tőkés László európai parlamenti képviselő fogadták a konferencia résztvevőit az EP Antall József épületszárnyában.

Schmitt Pál EP-alelnök nagyszerű lehetőségként, ugyanakkor hatalmas kihívásként értékelte a kialakult helyzetet, hiszen struktúrát kell adni a párbeszédnek, elemi kérdések tisztázásával kell munkához látni, például, hogy kik folytassanak párbeszédet az egyházakkal az Európa Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament részéről, illetőleg milyen céllal. Bejelentette, hogy ez irányú munkájában Tőkés László püspököt kérte fel tanácsadójának.

Tőkés László bevezető beszédében méltatta a CEC megalakulása óta eltelt ötven esztendő eredményeit, hídépítő szerepét az egymástól elszakított nyugati és a keleti egyházak között. „Milyen nagyszerű, hogy az ökumenikus mozgalom megihlette az egységesülő Európát, hiszen az egység a sokféleségben jelszó voltaképpen egyházi vétetésű” – fogalmazott. Örömének adott hangot, hogy a lengyel evangélikus Jerzy Buzek elnök és a magyar katolikus Schmitt Pál alelnök személyében két gyakorló keresztény vezetője van az Európai Parlamentnek. Elkötelezettségük révén megerősíthetőek Európa keresztény gyökerei, vallási értékeink ismét elfoglalhatják őket megillető helyüket a közéletben. Egyebek mellett vázolta Keresztény Európát! című egyéni programját, amely éppen az egyházak felelős közéleti szerepvállalását gátló nyugat-európai szekularizáció, másfelől pedig a kelet-európai kommunista ateizmus romboló hatásainak ellensúlyozására született. Tudatta, hogy a program szellemében folyamatosan felveti a legaktuálisabb egyházi-vallási ügyeket a parlamenti plénum, illetve az illetékes európai intézmények előtt. Legutóbb az indiai keresztényüldözések, és a muzulmán hitű ujgur vezetők kivégzése ellen, valamint a halálbüntetés eltörlése, és a katolikus csángó-magyar közösség anyanyelvű misézése érdekében lépett fel. Az emberi méltóság tiszteletének evangéliumi parancsa értelmében pedig szót emelt a szlovákiai magyar, a szerbiai román és a romániai magyar kisebbségek alapvető emberi és közösségi jogainak védelmében.

Az európai népek tavalyi, adventi nemzetközi Biblia-kiállítása igazi áttörésnek számít az EP erőteljesen keresztényellenes légkörében – mondotta. Szólt továbbá a Keresztény Ökumenikus Frakcióközi Csoport (intergroup) megalakításának tervéről az Európai Parlamentben, és tudatta, hogy 29 képviselőtársa már csatlakozott vonatkozó indítványához.

Európa egykori kettészakítottságára, a CEC hidegháború-korabeli megalakulásának 50., illetve a közép-kelet-európai rendszerváltások 20. évfordulójára emlékezve, európai képviselőnk kijelentette, hogy „a falak lerombolását folytatni kell” és a „hidegháborús aknákat” fel kell deríteni, és hatástalanítani kell. Ennek vonatkozásában külön kitért a spanyol Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság korábbi elnöke és a cseh Milan Opocensky, a Református Világszövetség néhai főtitkára ügynökmúltjára és romboló tevékenységére. Az a kivételes körülmény, hogy mind Jerzy Buzek elnök, mind Schmitt Pál alelnök egy-egy volt kommunista ország képviseletében töltenek be magas tisztséget az EP-ben – előnyös lehetőséget nyújt a visszahúzó kommunista múlttal való őszinte szembenézésre.

A tanácskozás november 19-i zárórészében az Egyház és Társadalom Bizottság elsőbbségi célkitűzéseinek meghatározása volt napirenden, a júliusban megtartott lyoni CEC Közgyűlés határozata értelmében. A rövid távú prioritások közül európai egyházaink küldöttei az emberi jogok maradéktalan gyakorlatba ültetését (1), az európai oktatásügyben való felekezetközi együttműködést (2), a globalizáció negatív hatásainak enyhítését (3), A Szegénység és a Társadalmi Kirekesztettség Legyőzésének 2010-es Európai Esztendejében való aktív részvételt (4), az atomfegyverek leszereléséért való erőfeszítéseket (5), valamint a tudományokban és a technológiában alkalmazott etikai megfontolások érvényesítését (6) tartották a legfontosabbnak.

2009. november 20.