Állásfoglalás a romániai államelnök-választás tárgyában
Bár  a romániai rendszerváltozás 20. évfordulójáról készülünk  megemlékezni, az egységes nemzetállami dogmába belemerevedett többségi  társadalom még távol áll attól, hogy országos választás során  el tudjon vonatkoztatni egy jelölt nemzeti hovatartozásától vagy  származásától. Mindazonáltal az elnökválasztási kampány  és az azt megelőző közéleti-politikai történések jó alkalmat  kínálnak politikai érdekképviseletünk számára az erdélyi magyarság  fontosabb céljainak megismertetésére, az ezekről szóló össztársadalmi  vita kibontakoztatására, amely előfeltétele a számbeli többség  és a kisebbségek közötti viszony normalizálásának. Egy nemzeti  kisebbséghez tartozó jelölt tehát az esélytelenek nyugalmával  és racionalitásával jelenítheti meg mindazt, ami kibillentheti a  hazai politikai elitet a „modellértékű” román kisebbségvédelmi  rendszer hamis meggyőződéséből.
Mindenki  számára világos tehát, hogy a romániai elnökválasztási folyamatban  egy magyar jelölt személye és az általa képviselt program nem csupán  pártügy, hanem egész nemzeti közösségünk közügye. Az  Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetői ezért nehezményezték  azt a sietséget, amellyel az RMDSZ illetékes testületei eljártak  az államelnök-jelölés alkalmával. Nem a jelölési jogot vitattuk,  hiszen egy politikai párt – belső szabályai szerint – azt jelöl,  akit jónak lát, hanem az azt megelőző egyeztetést hiányoltuk az  erdélyi magyar közélet fontosabb szereplőivel, amire immár megfelelő  intézmény is létezik: az Erdélyi Magyar Egyeztető  Fórum. Ennek keretében mind a személy, mind pedig – és ez  a fontosabb – az általa megjelenített program a konszenzuskeresés  tárgya lehetett volna.
 
Kész  tények elé állítva, ilyenképpen csupán elvárásainkat  fogalmazhatjuk meg az RMDSZ államelnök-jelöltje által képviselt  programmal szemben. Az EMNT feltétlenül szükségesnek tartja,  hogy a magyar jelölt programjában a Románia általános problémáira  adandó sajátos megoldások mellett helyet kapjanak az erdélyi magyar  nemzeti közösség fontosabb stratégiai célkitűzései, kiemelten  a következők:
- Átfogó alkotmányos reform, amely nem az egységes és homogén nemzetállami szemléletre épül, hanem elismeri az ország regionális különbözőségeit, a történelmi régiókat és az őshonos nemzeti közösségek államalkotó minőségét;
 - Széles körű személyi elvű autonómia, vagyis a kisebbségi közösségek saját választott testületeik által dönthessenek identitásukat közvetlenül érintő – oktatási, művelődési, hagyományőrző, nyelvhasználati és egyéb – kérdésekben, de legfőképpen, hogy egy kisebbség anyanyelve lehessen hivatalos nyelv azokban a régiókban, ahol tagjai jelentős számban élnek;
 - Az alkotmányba foglalt felekezeti oktatás jogállásának törvény általi rendezése;
 - Az államilag támogatott magyar egyetemi oktatás helyreállítása, megelőlegezve az önálló magyar karok létrehozását a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem, illetve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretében, ezzel együtt pedig a magánegyetemként kezelt közösségi felsőoktatási intézményeink, a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem magyarországi és romániai költségvetési alapokból való finanszírozása, paritásos módon;
 - A székelyföldi önálló fejlesztési régió létrehozása; olyan területi-közigazgatási reform, amelynek szerves része a Székelyföld sajátos közigazgatási jogállása, területi autonómiája.
 
Ha  mindezek kellő hangsúllyal megjelennek az RMDSZ jelöltjének programjában  és közéleti megszólalásai során meggyőzően képviseli, akkor  az EMNT tagjai és támogatói jó szívvel adhatják reá szavazatukat  a romániai elnökválasztás első fordulójában.
 
Nagyvárad,  2009. október 20.
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Elnöki Kabinet













