Ady és a Páneurópai Piknik
Tőkés  László püspök, EP-képviselő ezen a hétvégén két határon  túli meghívásnak tett eleget, melyek szorosan kapcsolódnak erdélyi  magyarságunkhoz, illetve a határmenti – partiumi – régióhoz.
 
1.  Április 24-én, pénteken a Nyírbogdányi Református Egyházközség  szerevezésében került sor jótékonysági bálra a helybéli Kazinczy  Ferenc Általános Iskola tornatermében, mely hagyományosan helyt  ad a nagyközség hasonló természetű rendezvényeinek. Angyalossy  Katalin lelkésznő  a Partiumi Művelődési Céh, valamint a Magyar  Írószövetség azon kezdeményezéseinek támogatására kezdett gyűjtést,  mely Ady Endre halálának idei, 90. évfordulója alkalmából a Költő  egész alakos szobrának a felállítását tűzte ki célul szülőfalujában,  Érmindszenten.
 A  jótékonysági est sztárvendége Varga Miklós énekművész  volt, akinek nemzeti öntudatra eszméltető dalait a népes közönség  kitörő lelkesedéssel ünnepelte.
 
Az  Est fővédnökét – Tőkés László európai parlamenti képviselőnket  – Sipos Kund Kötöny nyíregyházi esperes-lelkész köszöntötte.  Többek között a nyírbogdányi gyülekezetnek és lelkésznőjének  határon túli magyarságunk és egyházunk iránti önzetlen odaadását  és cselekvő szolgálatát, másfelől a népes nagyváradi küldöttség  által képviselt királyhágómelléki egyházkerülettel fenntartott  hittestvéri kapcsolatokat méltatta.
 
Tőkés  László a határmenti együttműködés példamutató eseményének  nevezte a bogdányi jótékonysági rendezvényt, mely sok más hasonló  megnyilatkozással együtt a 2004. december 5-i, magyarországi népszavazás  rossz emlékét hivatott feledtetni. Ady Endre száz évvel ezelőtt  „A hazugok országának” nevezte Magyarországot, melyben: „Az  országnak hazudnak a kormányzói: s az ország azt hazudja vissza,  hogy rendben van.” Európai képviselőnk az európai integrációval  a „magyar integrációt” vonta párhuzamba, Ady Endrével, az érsemjéni  születésű Kazinczy Ferenccel és a sződemeteri Kölcsey Ferenccel  példázva, hogy a magyar kultúra, a református egyház, a magyar  nemzet nem osztható fel mesterségesen meghúzott határok által.
 
2.  Április 25-én, a húsz évvel ezelőtti Páneurópai Piknik  évfordulói megemlékezéseinek sorában a debreceni Méliusz Juhász  Péter Művelődési Központban került sor a Közép-Európai  Változások című fénykép- és dokumentumkiállítás megnyitójára,  melyet a Páneurópai Piknik ’89 Alapítvány és a Méliusz  Juhász Péter Művelődési Központ rendezett.
 
A  méltatlanul elfeledett Páneurópai Pikniken,  1989.augusztus 19-én Sopronpusztán mintegy 800 NDK állampolgár  törte át a magyar-osztrák határt. Azóta lezajlott történelmi  változások is igazolják, hogy ez az esemény volt az elindítója  a német, és ezen keresztül az európai egyesülési folyamatnak. 
 
A  Páneurópai Piknik gondolata 1998. június 30-án Debrecenben, a régi  Vigadó kerthelyiségében, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) egyik  találkozóján kelt életre. Az elnökségi ülésen Mészáros  Ferenc vetette fel piknik gondolatát, melyet csak Filep Mária  vett komolyan. A debreceni MDF küldöttjeként Filep Mária a soproniakhoz  fordult azzal az ötlettel, hogy egy kb. 150 fős pikniket rendezzenek  a határnál, ezzel is elősegítve a vasfüggöny lebontását. A rendezvény  védnökének sikerült megnyerni  Pozsgay  Imre államminisztert,  és Habsburg Ottót, az Európai Parlament akkori képviselőjét. 
 
A  soproni ellenzéki szervezetek társszervezőként vállalták a megfelelő  határsáv felkutatását. A Páneurópai Piknik helyszínéül Sopronpusztát  választották. 1989. augusztus 19-én  tíz nemzet képviselői bontották a határ megmaradt védőrendszerét. 
 
A  lakattal lezárt régi határkaput az ünnepélyes megnyitás előtt  fél órával a pikniken résztvevő kelet-német menekültek egy csoportja  áttörte. Másnap hajnalig sok száz NDK-állampolgár menekült át  Ausztriába. Itt kell megemlítenünk, ahhoz, hogy az áttörés során  ne következzen be tragédia, szükség volt a jelenlévő határőrök  emberségére, mivel az érvényes belső szabályzat alapján kötelesek  lettek volna fegyvert használni.
 
A  megnyitón Szólláth Tibor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat  alelnöke  köszöntötte Tőkés László püspököt, európai  parlamenti képviselőt és az egybegyűlteket.
 
Megnyitó  beszédében európai képviselőnk az 1989. augusztus 19-i, sopronpusztai  Páneurópai Piknik úttörő szerepét, illetve az azt kezdeményező  debreceni civilek  és a helybéli MDF-szervezet érdemeit méltatta  a vasfüggöny által megosztott Európa egységesülési folyamatában.  Ugyanakkor a soproni határnyitás nemzeti többleteként értékelte,  hogy a határzár lebontásával és a berlini fal ezt követő ledöntésével  a magyarságot elválasztó trianoni határok felszámolása is kezdetét  vehette. A hely szellemében számolt be Méliusz Juhász Péter  Szent Jób könyvének tavalyi hasonmás kiadásáról a Hajdú-Bihar  Megyei Önkormányzat és a Művelődési Központ támogatásával.  Az egykor papírmalomban bezúzott királyhágómelléki Bibliák ma  már nemzetünk közös kincsét jelentik, s bizonyság erre a múlt  év adventi, a brüsszeli Európai Parlamentben megrendezett nemzetközi  Biblia-kiállítás – mutatott rá képviselőnk. Minderre nem kerülhetett  volna sor, és most, ezen a kiállításon sem lehetnénk együtt a  debreceniek példás kiállása, a sopronpusztai Páneurópai Piknik  bátor fellépése nélkül – mondotta.
 
Beszédében  Tőkés László külön is kitért arra, hogy a határnyitásba –  sajátos módon – miképpen fonódott bele a korabeli temesvári ellenállás.  A kiállításon is jelen lévő Szabó  Lukács kockázatos közvetítésével akkor ő maga is közösséget  vállalt a határbontókkal, egy, a Piknik résztvevőihez intézett  üzenetével, melyből – többek között – a következőket idézte:  „Nálunk a vasfüggöny helyett falvakat akar lerombolni a téboly.  Hisszük, hogy nem fog sikerülni. Rajtatok is múlik, hogy ne történhessék  meg. Falak helyett falvak!...” A falurombolástól – íme  – így jutunk el a falrombolásig – hangsúlyozta Isten iránti  hálaadással európai képviselőnk.
 
Zárószavaiban  Filep Mária, a Páneurópai Piknik egyik egykori szervezője Temesvár  szerepét és szellemét idézte meg az 1989-es, határokat átívelő  változások végbemenetelében, majd sorra színre szólította az  eseménysorozat egykori cselekvő résztvevőit.
 
Élve  az alkalommal, Tőkés László meghívta a kiállítást és a debrecenieket  Nagyváradra, az 1989-es emlékév keretében.
 
Nagyvárad,  2009. április 26.
Tőkés  László
 EP-képviselő
 Sajtóirodája













