A román néppárti delegációt nem zavarja Ceauşescu szobra
 
Amint  azt a sajtó már hírül adta, a német egység helyreállításával,  valamint az európai integrációval kapcsolatos történelmi döntések  helyszínén, a bonni parlament egykori épületében kezdte meg kongresszusát  az Európai Néppárt ma, 2009. december 10-én (EPP). 
 Az  1989-es sorsfordító, az Európai Parlamentben „a változás éveként”  nevesített esztendő után két évtizeddel Milan Zver szlovén  néppárti EP-képviselő nyilvánosan adott hangot felháborodásának  amiatt, hogy a szlovén államfő állami kitüntetésben részesítette  a volt kommunista nómenklatúra egy tagját.  Mivel ilyen irányú tapasztalatával a szlovén képviselő nincs egyedül  a volt kommunista blokk EU-hoz csatlakozott országainak EP-képviselői  közül, többen csatlakoztak egy olyan határozati javaslathoz, amelyben  az Európai Néppárt – az Európai Parlament tavaly évvégi,  a kommunizmus bűneit elítélő határozatát erősítve, a kommunista  múlt továbbélését megakadályozandó – elítéli a kommunista  önkényuralmi jelvények újbóli használatát, és a kommunista diktátorok  emléke előtt való hódolást. Tőkés László javaslatára  a határozattervezet eredetileg két romániai vonatkozású eseményt  is elmarasztalt, nevezetesen a Scorniceşti-ben felállítandó Ceauşescu-szobor,  és a marosvásárhelyi Guşă-szobor felállításának tervét.  
Tőkés  László a forradalmi emlékév eseményein vesz részt, ezért Bukarestben,  a Társadalmi Dialógusért Csoport emlékrendezvényén kapta a hírt,  miszerint az eredeti határozattervezetből a Román Néppárti Delegáció  vezetőjének, Marian-Jean Marinescunak döntése nyomán kivették  a Nicolae Ceauşescu volt kommunista diktátornak, illetve Ştefan  Guşă temesvári mészárosnak állítandó szobrok ellen tiltakozó  bekezdését. 
 Az  erdélyi magyarok európai képviselője ennek kapcsán ezért levélben  fordult Wilfried Martenshez, az Európai Néppárt újraválasztott  elnökéhez, illetve Joseph Daul néppárti frakcióvezetőhöz:  „Döbbenettel értesültünk arról – írja –, hogy a román néppárti  delegáció vezetője, Marian-Jean Marinescu nyomására a román  vonatkozású rész teljes egészében kikerült a határozati javaslat  szövegéből. Természetszerűleg vetődik fel a kérdés: Marinescu  úr ekképpen kívánja támogatni a diktátor és tábornoka kultuszát?”  A Guşă-szobor marosvásárhelyi felállítása végletesen aggasztónak  tartja Tőkés László, hiszen az 1989-es események után épp Marosvásárhelyen  követelt halálos áldozatokat is a magyarellenes erőszakhullám 1990  márciusában. „Éppen ezért félreérthetetlen magyarellenes provokációként  kell tekintenünk a szobor felállítására, és aggodalmunknak adunk  hangot, hogy ismét magyarellenes agressziót szít a szobor felállításának  ügye.” – figyelmeztet levelében a püspök. 
 Az  Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke levelében kéri a Néppárt  vezetőit, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel tegyenek lépéseket  a román néppárti delegációnál és a nemrégiben újraválasztott  Traian Băsescu elnöknél – aki egyébként 2006 decemberében  elítélte a kommunista rezsimet a Tismănenu jelentés alapján –,  hogy a két véreskezű kommunista vezetőnek ne állíthassanak szobrot  országunkban. „A forradalom mintegy 1200 halálos áldozata iránti  kegyelet indít arra, hogy szót emeljek, hiszen a szobrok felállítása  a demokráciáért síkra szálló polgártársaim arculcsapása, és  az 1989-es Forradalom mártírjai emlékének meggyalázása volna”  – írja Tőkés László. 
 Mellékeljük  a határozati javaslat tervezetét (angolul), pirossal jelölve a kikerült  szövegrészt, illetve Tőkés László angol nyelvű levelét. 
 Temesvár–Nagyvárad,  2009. december 10.
Tőkés  László
EP-képviselő
Sajtóirodája













