hírek
Az Európai Egyházak Konferenciájának küldöttgyűlése az EP-ben
Az Európai Egyházak Konferenciájának (Conference of European Churches – CEC) Egyház és Társadalom Bizottsága (Church and Society Commission – CSC) a belgiumi Mechelenben tartotta idei küldöttgyűlését, 2009. november 17–19-én. Az értekezleten az európai egyházak mintegy hatvan küldötte vett részt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet Antal János előadótanácsos képviselte.
Az értekezlet november 17-i, jubileumi nyitórészében az Egyház és Társadalom Bizottság alapító tagjai tekintettek vissza az európai ökumenikus mozgalom ötven évvel ezelőtti kezdeteire, és az azóta elért eredményekre.
Az 1989-es romániai forradalomra emlékeztek Brüsszelben
Húsz évvel a közép- és kelet-európai rendszerváltozások után, az Európai Unió Lisszaboni Szerződéssel életbe lépő reformjai nyomán arra kell törekedni, hogy az uniós politikában bekövetkezzék az áttörés a kisebbségi kérdésben és a kommunizmussal való szembenézés kérdésében – jelentette ki Tőkés László püspök, romániai magyar néppárti EP képviselő a romániai forradalom 20. évfordulójára rendezett brüsszeli konferencia előtt tartott sajtótájékoztatóján.
„Az emberi jogok közhelyszerű, pragmatikus emlegetése ezen a téren nem jut el a konkrét valóságig, farizeusi prédikációra emlékeztet” – fogalmazott Tőkés. Most viszont meglátása szerint „növekszik az érdeklődés a kisebbségi kérdés iránt, megnyílik az út a kollektív jogok felőli megközelítés előtt, és ... a posztkommunista rendszerek fékező hatása gyengül”. „Minekutána odahaza megvívtuk a harcunkat, itt is nagyobb esély lesz a nyitásra” – emelte ki Tőkés László.
Az 1989-es romániai forradalomra emlékeztek Brüsszelben
Húsz évvel a közép- és kelet-európai rendszerváltozások után, az Európai Unió Lisszaboni Szerződéssel életbe lépő reformjai nyomán arra kell törekedni, hogy az uniós politikában bekövetkezzék az áttörés a kisebbségi kérdésben és a kommunizmussal való szembenézés kérdésében – jelentette ki Tőkés László püspök, romániai magyar néppárti EP-képviselő a romániai forradalom 20. évfordulójára rendezett brüsszeli konferencia előtt tartott sajtótájékoztatóján.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács állásfoglalása a romániai államelnök-választásról
A romániai államelnök-választási kampány a végéhez közeledik. Követve a fontosabb jelöltek választási programját és kampánybeli szereplését, továbbá ismerve az őket jelölő pártok fejlődéstörténetét az elmúlt húsz évben, megállapítható, hogy a román pártok képviselőinek még mindig nincs olyan meggyőző és megnyugtató ajánlatuk az erdélyi magyar közösség számára, amelynek alapján komoly mérlegelés tárgya lehetne támogatásuk a magyar szavazópolgárok részéről.
A berlini fal leomlására emlékeztek
Európa ezen a héten a berlini fal leomlásának húszéves évfordulóját ünnepelte. Az Európai Néppárt vezetőségének, EP-frakciója elnökeinek, valamint a nemzeti delegációk vezetőinek részvételével kétnapos emlékülést szerveztek Berlinben 2009. november 12–13-án „A vasfüggöny lebontásától az európai újraegyesítésig” címmel.
Ezt megelőzően az Európai Parlament brüsszeli székhelyén is ünnepi ülést tartottak 2009. november 11-én. A „miniplenárison” részt vett Václav Havel rendszerváltó volt cseh elnök is, aki többek közt a gazdag európai kulturális és nemzeti sokszínűségre utalva hangsúlyozta: „Európa »hazáink hazája« […] Milyen kapcsolat legyen a nemzeti és az európai szuverenitás között? A válasz nyilvánvaló: a kettőnek ki kell egészítenie egymást. Elvégre az a tény, hogy európainak érzem magam, nem jelenti azt, hogy nem vagyok cseh” – fogalmazott Havel.
A szlovák biztosjelölt a nyelvtörvényről
Ezen a héten (november 9–12.), Brüsszelben a szakbizottságok tartották üléseiket az Európai Parlamentben. A Kulturális és Oktatási Bizottság (CULT) tagjaként, Tőkés László EP-képviselő ennek ülésein vett részt.
November 10-én délelőtt a CULT-bizottság Maros Sefcovic biztosjelöltet látta vendégül, aki a nemrég leköszönt Ian Figel, kultúráért és oktatásért felelős szlovák uniós biztosnak lép a helyére.
Határozat az EMNT szervezeti átalakításáról
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Országos Gyűlése (OGy) a szervezeti megújítás és a belső önrendelkezés elvén alapuló közösségi autonómia-program hatékony képviselete érdekében a következő határozatokat hozza:
1. Területi szervezetépítés
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöksége:
Elnök: Tőkés László
Ügyvezető elnök: Toró T. Tibor
Régióelnökök:
Gergely Balázs (Belső-Erdély)
László János (Székelyföld)
Orbán Mihály (Partium)
Szélesíteni az összefogást Erdélyben és a Kárpát-medencében
Kolozsváron tartotta országos ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Megújítást, szervezeti átalakítást tűzött ki célul a hat éve megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). Mozgalmi hátteret szervezni a testület mögé, bevonni azokat az aktív polgárokat – pártállástól függetlenül – akiknek fontos az erdélyi magyarok ügye – nyitotta meg a tanács kolozsvári plenáris ülését a házigazda, Gergely Balázs Kolozs megyei EMNT-elnök. A testület döntött az EMNT jogi bejegyzéséről, az alapvetőcélokról, a szervezet felépítéséről. Ezt követen tisztújításra került sor, a testület egy ellenszavazat, egy tartózkodás és 149 igen szavazat mellett megválasztotta Tőkés Lászlót a nemzeti tanács elnöki tisztségébe. Ügyvezető elnök Toró T. Tibor lett. Régióelnökök: Orbán Mihály (Partium), Gergely Balázs (Belső Erdély), László János (Székelyföld). Az elnökség tagjai közé tartozik további öt alelnök és öt jegyző. Az EMNT alapvető célként a belső önrendelkezés elvén alapuló közösségi autonómia-program képviseletét határozta meg.
Határozat az EMNT fontosabb célkitűzéseiről és kiemelt programjairól
1. Az erdélyi magyar felsőoktatás ügye
Tekintettel arra, hogy kilencven évvel ezelőtt, 1919-ben szüntették meg a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet, valamint ötven évvel ezelőtt erőszakkal egyesítették a Bolyai Tudományegyetemet a Babeş Egyetemmel, örömmel üdvözölhetjük, hogy a rendszerváltás 20. évfordulóján tízéves a Partiumi Keresztény Egyetem, amely fél évszázados tiltás után az első akkreditált magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény Romániában; továbbá akkreditáció előtt áll a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Az EMNT Országos Gyűlése mindezekből kiindulva szükségesnek tartja egy egységes felsőoktatási stratégia megalkotását, szerves egységben a romániai magyar közoktatás áldatlan állapotainak felszámolásával – a román állam által (is) finanszírozott magyar autonóm intézményrendszer kiépítését tűzve ki célul.
fényképek
videók
ajánlott oldalak
