Tőkés László ismét a vallási türelmetlenségből fakadó erőszakos cselekmények ellen szólt az EP-ben

Tavaly novemberben egy megerőszakolt dél-szomáliai kislánynak az iszlám bíróság általi, könyörtelen megköveztetése, valamint az iraki keresztények kegyetlen üldözése késztette megszólalásra Tőkés László európai parlamenti képviselőt.

A tegnap az indiai, bangladesi és afganisztáni vallásüldözések tették indokolttá újabb felszólalását az Európai Parlament plénumán.

A vallási türelmetlenségből fakadó erőszakos cselekmények mindenekelőtt az iszlám országokra és fanatikusokra jellemzőek. Az előbb említettek mellett ide sorolhatók még a pakisztáni és törökországi keresztényellenes megnyilvánulások. Indiában viszont a hindu szélsőségesek terrorja egyaránt sújtja a keresztény és az iszlám közösségeket. A vallási tolerancia jegyében tehát minden vallási kizárólagosságot vissza kell utasítanunk – bármely oldalról nyilvánulnának meg azok.

Különösképpen súlyos az indiai helyzet, ahol 2002 óta, sorozatosan és folyamatosan éri agresszió a kisebbségi vallási közösségeket. 2002-ben a hindu szélsőségesek támadásai a Gujarat állambeli mohamedánokat vették célba. 2008 augusztusában viszont az erőszak az Orissza államban élő keresztények ellen irányult. Hetven halálos áldozat és több száz sebesült jelezte kivételes súlyosságát. Azóta is mintegy 50.000 keresztény menekült kénytelen távol élni otthonától.

Bangladesben az iszlám hatóságok cinkos elnézése mellett, sőt – több esetben – a rendőrség aktív részvételével folyik a keresztények durva bántalmazása. A vallási kizárólagosság nem egyszer odáig fajult, hogy muszlim tüntetők nyilvánosan követelték „egy keresztény-mentes társadalom” kialakítását.

Afganisztánban továbbra is a tálib-uralom gyilkos szelleme érvényesül, mely halálos ítélettel sújthatta a Krisztus hitére térőket. A háborús viszonyok között élő országban a katakombákban rejtőző őskeresztények sorsára emlékeztető „földalatti egyházakban” gyakorolják vallásukat hittestvéreink.

Az ateista kommunizmusból szabadult egyházak, illetve nemzetek képviselőiként, valamint a nyugati vallási pluralizmus haszonélvezőiként nem szabad megfeledkeznünk hitükért üldöztetést szenvedő Testvéreinkről – vallja Tőkés László, akinek felszólalását alább közüljük.

A napirend előtti – ún. egy perces – felszólalások rendjén erdélyi képviselőnk problémafelvetését szerencsésen egészítette ki Mitro Repo finn szociáldemokrata képviselő kiállása a törökországi keresztények védelmében.

Az előbbi témakörtől eltérően, említésre méltó még két szlovák képviselő botrányosan igaztalannak és provokatívnak tekinthető megnyilatkozása. Vladimir Manka posztkommunista képviselő (SMER) azt állította, hogy Szlovákia hónapok óta egy „brutális, diszkriminatív magyar nacionalista kampány célpontja”. Szergej Kozlík liberális képviselő szerint pedig „a magyar képviselők provokálni akarják Szlovákiát”, és a „provokációk” sorába tartozik Sólyom László államfő augusztusi látogatása, melyet a szlovák hatóságok végül is meghiúsítottak. Mindkét szlovák képviselő személyre szóló támadást intézett Orbán Viktor, „a nemzet miniszterelnöke” ellen, és Magyarország újraegyesítésének szándékával vádolták meg az ún. „magyar nacionalistákat”.

Végezetre külön is üdvözölhetjük Mészáros Alajos felvidéki magyar képviselő első felszólalását, aki hosszas kényszerű távolléte nyomán érkezett meg és nyilatkozott meg az EP plenárisán. Bemutatkozó beszédében máris a szeg fejére ütött, amikor is „Vaclav Klaus cseh államfőnek a Lisszaboni Szerződést akadályozó taktikáját” bírálta, a németeket és a magyarokat „kollektív bűnösséggel” megbélyegző Benes-dekrétumok (1945) apológiája kapcsán. (Felszólalását mellékeljük.)

Strasbourg, 2009. október 19. 

Tőkés László
EP-képviselő
Sajtóirodája

F e l s z ó l a l á s
a vallási fanatizmus üldözöttjei és áldozatai védelmében

Múlt év novemberében a vallási fanatizmus áldozatainak és üldözöttjeinek védelmében szólaltam fel, ugyanezen a helyen. A kisebbségi keresztények üldözése ellen tiltakoztam, és az Európai Közösség azonnali fellépését kértem érdekükben.

A legújabb – indiai, bangladesi, afganisztáni, pakisztáni és törökországi – keresztényellenes cselekmények hallatán, engedjék meg, hogy ezennel ismét szót emeljek a vallási kizárólagosság jegyében tovább folytatódó kegyetlenkedések ellen, melyek többnyire muszlim és hindu fanatikusok részéről érik hittestvéreinket. Indiában viszont – Orissza és Gujarat államokban – mind a keresztény, mind a muszlim hívők súlyos üldöztetést szenvednek.

Hazámban, a romániai Erdélyországban már az 1568-as Tordai Országgyűlés – a világon elsőként – vallásszabadságot hirdetett. A vallásszabadság egyszerre egyéni és közösségi emberi szabadságjog, melyet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint az Alapvető Jogok Európai Chártája egyaránt biztosít.

„Irgalmasságot akarok és nem áldozatot” – mondja Jézus (Mt. 9, 13). Hitünk tanítása értelmében és az ökumenikus szolidaritás szellemében kérem a Parlamentet, személy szerint Jerzy Buzek elnök urat, valamint az Emberi Jogi Bizottságot (DROI), hasonlóképpen az Európai Bizottságot, hogy a felsorolt országokban határozott módon lépjenek fel a vallási intolerancia áldozatai, az üldözöttek védelmében.

Strasbourg, 2009. október 19.

Tőkés László
EP-képviselő