2022. június 8. szerda
Send this article Print this article

Temesváron mutatták be a Trianon 100 konferenciák anyagát tartalmazó kiadványt

Tudatos helyszín- és dátumválasztással Temesváron mutatták be a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) által a 2018 és 2019 évek folyamán hat helyszínen nagy érdeklődés mellett megszervezett hét „Trianon 100” konferencia szinte teljes nyomtatott anyagát. A versailles-i békediktátum aláírásának évfordulójához, a magyar nemzeti egység napjához, valamint a temesvári Magyar Ház újraavatásához illesztették a pünkösdvasárnapi eseményt június 5-én.



A könyvbemutatót Tőkés László, a KMAT elnöke nyitotta meg. 1920. június 4-ére utalva leszögezte: „Teológusként tanították nekünk, hogy a temetésen nem siratni, megríkatni kell az embereket, hanem megvigasztalni. A gyásznép az élet felsorakozó erőit jelenti a halál ellenében. Azt gondolom, hogy ez a filozófia érvényes Trianonra is. Van siratni valónk, és valóban gyásznap ez a nap, de ezzel szembe az élet erőit kell állítanunk. A nemzeti összetartozás, a vigasztalás, az erőgyűjtés, a talpra állás hirdetésének a helye és alkalma ez az évforduló.” A Nemzeti Összetartozás Napjának létezik egy politikatörténeti vetülete és vonulata, amely Szűrös Mátyás 1988-i rádiónyilatkozatától Antall József 15 millió magyarján át Orbán Viktornak a határokon átívelő nemzetegyesítésre vonatkozó programjáig ível: magyar igazolvány, kettős állampolgárság, 2010. évi XLV. törvény a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről – idézte fel a püspök, megemlítve a nemzetegyesítő politika nagy kudarcát, a 2004. decemberi népszavazást is. De nem lehetett feltartóztatni, útját állni: elemi erővel tört fel az igény, a vágy, a politikai akarat a magyar nemzeti integráció irányába – hangsúlyozta. Ez a tudati, lelki, érzelmi háttér, ez az elemi erejű nemzeti közösségi érzés és nemzeti szolidaritás biztosítja az alapját és politikai legitimitását a nemzeti egység alkotmányos szintű, törvényes rendezésének, immáron az Alaptörvényben is megjelenítve. Ez az érzésvilág jut kifejezésre példás módon a csíksomlyói búcsúban vagy éppen a szemünk láttára nemzeti kegyhellyé előlépő sátoraljaújhelyi kálváriahegyen. „Ezen érzésvilág és lelkiség kialakulásában és megerősödésében – túlzás nélkül mondhatjuk, hogy – kiemelkedő szerepet játszott az 1989-es temesvári népfelkelés, amelynek köszönhetően kitört a romániai forradalom, s amelynek egyik legfőbb áldásaként a babiloni fallal együtt az országainkat és nemzetünket egymástól elválasztó határfalak is leomlottak” – fogalmazott Tőkés László, majd így folytatta: „Emlékezzünk arra az eufóriára, arra a felemelő lelkesültségre, amely a testvéri segítségnyújtásban öltött testet. Temesvárnak köszönhetően a nemzeti egymásra találás kézzelfogható valósággá vált a határok megnyitása után. Tulajdonképpen ez is komoly tényezője lett a magyar összetartozásnak, a nemzeti egymásra találásnak, és még a magyar–román közeledés és megbékélés útját is egyengette.”
Az egykori temesvári lelkipásztor megjegyezte: „Trianonra a Magyar Ház felépítésével válaszolt méltó módon Temesvár népe – mondom most, az 1930-ban befejezett épület visszaszerzésének alkalmával. De ugyanez történt volt Nagyváradon is a hajléktalanná vált református egyházunk székházának, püspöki palotájának 1937-ben való felépítése által. Megfogadtuk Kós Károly és jeles kortársai Kiáltó szavának intő biztatását: »Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk.« Tehát nem ült tétlenül a magyarság az ország- és nemzetszabdaló nagyhatalmi döntés után, hanem egy átmeneti apátia és letargia visszahúzó erejét meghaladva munkához látott, eleink elkezdték gyógyítani, amit lehetett, helyrehozni, amit tudtak. 2019 februárjában, a temesvári Trianon-konferencia alkalmával, kényszerű távollétemben Kós Károlynak ezt a gondolatát idéztem köszöntő levelemben. Ugyanezt teszem most, a 2018–2019-ben tartott konferenciasorozatunk írott anyagát egybefoglaló kötetek bemutatóján, a Magyar Ház újraavatását közvetlenül megelőzően.”
A továbbiakban a Tőkés László kiemelte: ha Trianonra a Magyar Ház felépítésével válaszolt Temesvár magyarsága, a Ceaușescu-diktatúra bukását, a temesvári népfelkelést követően az Új Ezredév Református Központ felépítésével reméltek, álmodtak és terveztek új jövőt a temesváriak. „Gesztusértékű, előremutató törekvés ez. Most, a Nemzeti Összetartozás Napján kívánom, hogy jelképes és valóságos módon legyenek ezek a nemzeti-egyházi intézményeink ékes monumentumai temesvári magyarságunk, határon inneni és túli, erdélyi, partiumi és bánsági népünk összefogásának. Kívánom ezt a KMAT nevében is, mely a konferenciákat megszervezte és köteteivel kíván hozzájárulni a történelmi tisztánlátáshoz és munkálni a nemzeti együttműködést. Hiszen autonómiatanácsunk maga is a nemzeti összefogás szellemében alakult meg 2004-ben, azon ínséges időszakban, amikor a felálló balliberális hatalom a Magyar Állandó Értekezlet tevékenységét beszüntette, a külhoni magyar pártok és szervezetek pedig megújult formában kívánták szolgálni a nemzeti önrendelkezés ügyét” – fogalmazott a KMAT elnöke, emlékeztetve, hogy a külhoni magyarság közképviseleteinek, pártjainak küldöttei alkotják a tanácsot, és a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek önrendelkezése ügyének szolgálatára.



Gazda István, az Új Ezredév Református Központ lelkipásztora mutatta be a kétkötetes kiadványt, néhány érdekességet, kevésbé ismert történelmi tényt ragadva ki a konferenciasorozat előadásaiból. Az első kötet a pécsi konferencia anyagával indít (2018. november 14.), amely Pécs szerb megszállásának gazdasági következményeit elemzi ki a 1918–21 közötti időszakra vonatkozóan, amiről ma már kevesen tudnak. (Bár arról egyre többet tudunk és beszélünk ma már, hogy a háború után miként rabolták végig a megszállók a történelmi Magyarországot.) A temerini konferencia (2018. november 23.) kapcsán azt a fő gondolatot emelte ki, miszerint a „területért jogok járnak” a kisebbségi sorba kényszerített, területeitől megfosztott magyarságnak. A jelen nemzetközi kontextusban kárhoztatott területi revíziónak lehet alternatívája a magyarság számára a közösségi autonómia. A kolozsvári konferencia (2018. december 6.) kapcsán Gazda István kitért arra a tényre, hogy 1918. december 1-jén 1228 hivatalos román küldött fogadta el a gyulafehérvári határozatot, miközben december 22-én Kolozsváron a kelet-magyarországi magyarság több tízezres képviselete önrendelkezési jogot követelt a magyarság számára, kimondva azt is, hogy nem kívánnak elszakadni Magyarországtól. A temesvári konferencián (2019. február 8.) került sor Borsi Kálmán Béla révén a temesvári diákösszeesküvés, az ún. levente-per 1919–20 történetének a bemutatására, amelynek kapcsán 44, többségükben német és magyar nemzetiségű fiatalt vádoltak a román állam elleni összeesküvéssel, de amelynek végén többségüket felmentették. A második kötet tartalmazza még a 2019. március 21. budapesti, a július 26-i szegedi és a november 17-én, szintén a fővárosban tartott Trianon-konferencia néhány anyagát.
A két kötet megszületésének technikai részét Bedő Árpád, a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács titkára ismertette, akitől azt is megtudták a jelenlévők, hogy a mintegy 25 előadó közül csak azoknak az előadásai kerültek be a gyűjteménybe, akik ehhez hozzájárultak és a jóváhagyásra kiküldött anyagot visszaküldték. Az előadók különben önkéntes alapon, honorárium nélkül vettek részt a konferenciákon, és a szervezők is szűkös keretekből gazdálkodták ki a szervezési költségeket.
A Trianon 100 konferenciák I. és II. kötetéből a könyvbemutató részvevői ajándékba kaptak egy-egy tiszteletpéldányt.
    

hírek

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

TEMESVÁR 31. - Tőkés László, az EMNT elnöke
Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása
A gyantai vérengzés áldozataira emlékeztek

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010