2011. május 30. hétfő
Send this article Print this article

Partnerség a demokráciáért

Brüsszelben a Berlaymont palotában „Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a Dél-Mediterrán térségben” címmel rendezte meg 2011. május 30-án az európai egyházfőkkel való éves találkozóját az Európai Unió.



 
   A csúcstalálkozón az Európai Bizottságot José Durao Manuel Barroso elnök, valamint Viviane Reding, John Dalli, Stefan Füle és Cecilia Malmström biztosok, az Európai Parlamentet Jerzy Buzek elnök és Tőkés László alelnök, az Európai Tanácsot pedig Herman Van Rompuy elnök képviselték. Az európai egyházak részéről a római-katolikus, a protestáns, az ortodox, az anglikán, a zsidó, az iszlám és a buddhista felekezetek magas szintű vezetői vettek részt a tanácskozáson.
   Megnyitó-beszédében Barroso elnök az Unió és az egyházak közötti partnerség szükségességét hangsúlyozta, melynek alapjául a kölcsönös szolidaritás szolgál. Buzek elnök az egyházfők spirituális erejét méltatva azt emelte ki, hogy az egyházak a demokrácia, az emberi méltóság és a tolerancia szolgálata terén játszanak különleges szerepet a kontinensen. Van Rompuy elnök a maga során, a Dél-Mediterrán térség országaiban zajló forradalmi változásokra utalva, arról szólt, hogy a vasfüggöny leomlása nyomán Európának is megvannak azok a tapasztalatai, amelyek a demokratikus átmenetben segítségére lehetnek ezeknek az országoknak. Az észak-afrikai megmozdulások arra vallanak, hogy az iszlám és a demokrácia nem egymást kizáró értékrendet képviselnek – állapította meg a Tanács elnöke.
   A hozzászólások rendjén Nifon Târgoviște-imetropolitaaz Európát sújtó morális válságról szólt, és az erkölcsi megújulás érdekében a hasonló találkozók gyakoribbá tételét szorgalmazta.
   A protestáns felekezetek képviseletében jelenlévő Bölcskei Gusztáv debreceni püspök,zsinati elnök az arab világban zajló változásokat 1956 történéseivel és szellemiségével vonta párhuzamba, és az utcára vonuló, tüntető ifjúság igazság és demokrácia iránti olthatatlan vágyát, valamint a társadalmi változások iránti elkötelezettségét méltatta. A magyar egyházak – az európai demokratikus értékekkel összhangban – mindig is elkötelezettek voltak a társadalmi igazságosság, a jogállam és a közjó iránt. Így van ez most is, amikor a magyar uniós elnökség által elfogadtatott európai roma stratégia életbe ültetésében is szerepet vállalunk – mondotta a magyar egyházi vezető.
   A csúcstalálkozón résztvevő felekezetek képviselői az egyházak aktívabb bevonására, a vallási és nemzeti kisebbségek védelmére, a világ különböző országaiban zajló vallási üldözések megfékezésére szólították fel az Unió vezetőit. Az emberi jogok tisztelete és betartása mind Európában, mind az ún. harmadik országokban az EU kiemelt célkitűzése kell, hogy legyen, hangoztatatták, külön is kitérve az egyiptomi kopt keresztények elleni, kiváltképpen pedig a közel-keleti államokban elkövetett erőszakos cselekményekre.
   A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón, II. János Pál pápaboldoggá avatása vonatkozásában Tőkés László EP-alelnök a lengyel egyházfő példamutató életműve előtt hajtott fejet. A más vallások iránti nyitottság és tolerancia terén azáltal mutatott korszakos példát, hogy ő volt az a római pápa, aki elsőként lépte át egy zsinagóga küszöbét, és tett látogatást egy mecsetben, továbbá Debrecenben, a „kálvinista Rómában” az ellenreformáció üldözöttjeinek az emlékét – a vallási megbékélés szellemében – követte meg. Megtiszteltetés volt számomra, hogy Buzek elnök úrral és más vezetőkkel együtt képviselhettem az Uniót a felemelő római egyházi ünnepségen – mondotta erdélyi képviselőnk. Ezután a néhai Shabaz Bhatti pakisztáni keresztény kisebbségi és vallásügyi miniszter emlékét idézte meg, akit idén márciusban gyilkoltak meg muzulmán vallási fundamentalisták. Nem szabad szem elől tévesztenünk azt a körülményt, hogy világviszonylatban a vallási üldözötteknek mintegy 70-80 %-át keresztények teszik ki, ami az ő fokozott védelmükre kell, hogy késztessen bennünket – zárta szavait a volt királyhágómelléki püspök.
   Ugyanennek a napnak a délutánján, az Európai Egyházi Vezetők Csúcstalálkozójával párhuzamosan rendezték meg az Európai Parlamentben azt a nagy érdeklődés övezte, rendkívüli közmeghallgatást, amely a 2009 decemberében jogerőre emelkedett Lisszaboni Szerződés nevezetes 17. cikkelyének értelmében az intézményes európai-vallási párbeszéd életbeléptetésének folyamatát volt hivatott útjára indítani. Az EP elnöki hivatala, valamint Tőkés László alelnöki irodája által megszervezett kerekasztal-tanácskozást Jerzy Buzek elnök nyitotta meg, majd a római katolikusok, a protestánsok és az ortodoxia, valamint a zsidók és a muzulmánok egy-egy vezető képviselője tett a témába vágó – tömör – előterjesztést.
   Nyitóbeszédében Buzek elnök az egyházak és vallási közösségek segítségét és hathatós közreműködését kérte ahhoz, hogy Európa kilábalhasson az országait sújtó erkölcsi, politikai és gazdasági válságból. Hogyha a kölcsönösen igényelt párbeszédet rendszeresíteni és intézményesíteni tudjuk, a továbbiakban már az egyes konkrét problémák megoldásában is célirányosan együtt tudunk működni – mondotta az elnök.
  Nikolaus Schneider, a Németországi Evangélikus Egyház vezetője beszédében arra emlékeztetett, hogy az állam és az egyház szétválasztása folytán az állam elsődleges feladata a béke garantálása lett az erőszakkal szemben. Az egyház viszont Isten hatalmának és igazságának a letéteményese e világban. Az átláthatóság, a nyitottság, a rugalmasság és a rendszeresség szellemében ez lehet kétoldalú párbeszédünk kiindulópontja – mondotta az EKD elnöke.
   Albert Guigui brüsszelifőrabbi, az Európai Rabbik Konferenciájának az Európai Unióhoz rendelt állandó képviselője úgy fogalmazott, hogy Jerzy Buzek elnöknek köszönhetően „ma történelmi pillanatot élünk meg”. „A judaizmus igent mond az integrációra, de nemet mond az asszimilációra”, ennek értelmében tehát a párbeszéd célja az integráció üzenete kell, hogy legyen, mondotta, annak szükségességét hangsúlyozva, hogy a plurális Európában egy, a kisebbségi vallásoknak is egyenlő jogot és teret biztosító, jól strukturált, hivatalos párbeszédnek kell kialakulnia.
   A kerekasztal előadói voltak még Adrianus van Luyn rotterdami püspök,az Európai Közösség Püspöki Konferencia Bizottságának (COMECE/Comission of the Bishop’s Conferences of the European Community) elnöke, Emmanuel, Franciaország ortodox metropolitája, valamint Shaykh Ibrahim Magra, az Egyesült Királyság Muzulmán Tanácsának főtitkára.
   A nyílt párbeszéd szellemében elhangzott számos kérdésre, hozzászólásra és felvetésre a tanácskozáson elnöklő Tőkés László vallási ügyekben illetékes EP-alelnök adott választ, majd ő foglalta össze a megbeszélés zárókövetkeztetéseit. Egyebek mellett rámutatott arra, hogy a korunk Európáját jellemző plurális párbeszéd és együttműködés politikájának az előhírnöke a mintegy másfélszáz éve elkezdődött keresztény ökumenikus mozgalom volt. A múlt század vége felé ez szélesedett ki a világvallások párbeszéde irányába, melyet Jacques Delors egykori európai bizottsági elnök kezdeményezése szellemében José Manuel Barroso jelenlegi elnök tett hagyományossá az Unió keretében.
   Veronique de Keyser szocialista képviselőasszony és eszmetársai igényére válaszolva Tőkés László a nem egyházi közületekkel és az ún. filozófiai szervezetekkel való egyenrangú párbeszéd őszi elkezdésére nézve – is – bejelentést tett, melyre azonban nem az egyházakkal folytatott dialógussal összekeverve, hanem ezzel párhuzamos módon fog sor kerülni.
   A brüsszeli főrabbi szavait idézve, erdélyi képviselőnk is annak a reményének adott hangot, hogy az EP által szervezett közmeghallgatás történelmi fontosságú eseménynek bizonyulhat az intézményes európai-egyházi párbeszéd kialakulása tekintetében. Istennek, „a történelem Urának” áldását kérve, iránymutatásképpen Péter apostol szavát is idézte, aki minden körülmény között arra tanít bennünket, hogy: „Istennek kell inkább engedni, hogynem az embereknek” (Csel. 5, 29).
 
Brüsszel, 2011, május 31.
 


hírek

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Trianonról és az autonómiáról
TEMESVÁR 31. - Tőkés László, az EMNT elnöke
Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010