Ne szakítsuk szét a krisztusi nyájat

Pünkösd másodnapján, 2009. június 1-én délelőtt, Érsemjénben hirdette Isten Igéjét Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő. Az Apostolok Cselekedetei 20,28 alapján tartott ünnepi igehirdetés a Szentlélek összetartó erejének példázatával arra buzdította az érsemjénieket, hogy minden erejükkel az összefogás útját igyekezzenek munkálni. A közösségi – egyházi és világi – vezetők felelőssége, hogy vélt vagy valós sérelmeiken felülemelkedve, kizárólag a reájuk bízottak javát keressék, mindenek fölött a „nyáj” érdekeire legyenek tekintettel. Márton Áron katolikus püspök éppen 60 éve tartotta utolsó beszédét a csíksomlyói búcsún, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyikén, mielőtt a kommunista hatóságok betiltották azt. Beszédében „ostromlott várhoz” hasonlította erdélyi magyarságunk helyzetét. Húsz esztendővel ezelőtt ugyanilyen ostrom alatt állott Temesvár és „erdélyi Sionunk”. Mindez – változott formában – jelenlegi helyzetünkre is érvényes. Nem hagyhatjuk tovább gyöngíteni, egymástól elszakítani a krisztusi nyájat, hanem a Szentlélek erejével azon kell lennünk, hogy mindnyájan visszataláljunk egymáshoz és Istenhez.

Krisztus „nyája” összetartásának parancsa fokozott jelentőséggel bír Érsemjében, ahol a helyi polgármester jóideje hadjáratot folytat a református egyházközség, illetve annak lelkipásztora ellen. A helyi hatóság magatartása a régi kommunista időkre emlékeztet.

Idén januárban az Érmelléki Egyházmegye Fegyelmi Bizottsága elutasította a Fülöp János érsemjéni lelkipásztor ellen benyújtott panaszt, és elejtette az ellene indítandó fegyelmi eljárás kezdeményezését. A végzés ellen benyújtott fellebbezést az Egyházkerületi Fegyelmi Bizottság tárgyalta másodfokon, és május 12-i, végleges és jogerős határozatában kimondta, hogy a benyújtott panasz alaptalan, ezért nem képezi fegyelmi eljárás tárgyát. Ezt követően, a polgármester 2009. május 18-i keltezéssel folyamodványt intézett Egyházkerületünkhöz, az érsemjéni református gyülekezet kettészakítása, egy új gyülekezet alapítása tárgyában.

Az ünnepi istentiszteletet követően, Egyházkerületünk Elnöksége éppen ezért nyílt megbeszélést rendezett a templomban, Antal János előadótanácsos vezetésével.

Kovács Zoltán egyházkerületi főgondnok bevezető beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy egyházunk belső törvényeit és kanonikus rendjét mindenkinek tiszteletben kell tartania, a gyülekezet megosztását, illetve új gyülekezet létrehozását pedig csak a presbitérium kezdeményezheti fölöttes hatóságainál.

Barabás János, a Magyar Köztársaság kolozsvári konzulja reménységének adott hangot, hogy a magyar nemzet határokon átívelő egységesülési törekvéseinek idején nem darabolódik fel az érsemjéni kisközösség. 

Tőkés László püspök, EP-képviselő az érsemjéni Polgármesteri Hivatal rendhagyó megkeresésének részleteit ismertette, majd azt, a május 22-i, debreceni Református Nagytalálkozón terjesztett, álságos szórólapot mutatta be, melynek egyetlen célja a botránykeltés az érsemjéni helyzet ürügyén.

A templomi közgyűlés ideje alatt az „elégedetlenkedők” mintegy harmincfős csoportja a közeli művelődési ház teraszán „demonstrált”. Ahelyett, hogy a gyülekezeti közösségben, őszinte testvéri módon terjesztették volna elő panaszaikat, és kerestek volna megoldást azokra – órákon át hangosbemondóval zavarták az istentiszteletet és az azt követő megbeszélést.

Az érsemjéni gyülekezet védelmébe vette választott lelkipásztorát, elhatárolódott a botránykeltőktől és elítélte, hogy a 27 érsemjéni presbiterből hét a polgármester vezényelte, kinti botránykeltés résztvevője. Rákosi Jenő, érmelléki egyházmegyei főjegyző felvetése nyomán, a Közgyűlés kijelentette, hogy amennyiben az áldatlan helyzetnek nem vetnek véget, fontolóra veszik az érintett presbiterek és a polgármester elleni egyházi fegyelmi eljárás beindítását.

Ványi Attila főgondnok és Szellő Sándor gondnok azt üzente a kinti hangoskodóknak, hogy továbbra is nyitva áll az templomajtó előttük, és szeretettel várják őket vissza a gyülekezet kebelébe.

Egyházkerületünk Elnökségének a mai, érsemjéni incidens elleni tiltakozását közleményünkhöz mellékeljük. 

2009. június 1.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület
Tájékoztatási Szolgálata 

T I L T A K O Z Á S 

 Az Érsemjéni Református Egyházközség kebelében tartott, 2009. június 1-i, pünkösd másodnapi ünneplésünkre sötét árnyékot vetett a Balazsi József helyi RMDSZ-es polgármester közösségi vezetőhöz méltatlan fenyegető fellépése.

 Méltatlan egy igehirdetési szolgálatra érkező püspök útját állni, rejtett zsarolással arra „kérni”, hogy ne a paplakba, hanem előbb a polgármesteri hivatalba menjen be, mert ellenkező esetben „cirkusz lesz”. Elítéljük, hogy fenyegetését valóra is váltotta: néhány jóhiszemű, de a végletekig felhergelt helyi lakos, köztük a polgármesteri hivatal hat alkalmazottja, illetve hét érsemjéni református presbiter zászlós-transzparenses-hangosbeszélős „tüntetést” vezényelt ki a templom szomszédságában lévő közösségi otthon teraszára.

Tovább súlyosbítja a helyzetet az a körülmény, hogy az egyházi esküjükhöz hűtlenné váló, saját egyházközségüket támadó hét presbiter élén Keresztúri Lajos presbiter, helyi RMDSZ-elnök állott. 

Érsemjéni ünneplésünk egy tisztázó jellegű, őszinte hangú, testvéri beszélgetéssel is véget érhetett volna a templomban. Az erdélyi magyar közéleti összefogás jó reménységével érkeztünk Érsemjénbe, ám a helyi RMDSZ-nek láthatólag a békétlenség, a feszültségkeltés volt a célja.

Mivel a Gyülekezet kebeléből érkező, konfliktushelyzetre utaló jeleket megoldásra váró belügyként kezeltük, ezért nem hívtuk meg a sajtó képviselőit az érsemjéni alkalomra. A szándékos botránykelés láttán viszont kötelességünknek tartjuk egyházkerületünk híveit és a közvéleményt is tájékoztatni a kialakult helyzetről.

Tiltakozásunk mellékleteként két iratot tárunk e helyt a nyilvánosság elé.

Az első dokumentum egy, a május 22-i, debreceni összreformátus ünnepség résztvevői között terjesztett irat, melyet az „Érsemjéniek, megújulást kereső reformátusok csoportja” jegyez. A helyi polgármester által népszerűsített irat tartalma egyrészt igaztalan, másrészt cinikus, annak elképesztő javaslatai egész Egyházunkra rossz fényt vetnek.

A második dokumentum egyenesen csúfot űz az erdélyi magyar autonómiáért és a szabad anyanyelvhasználatért folytatott, széles körű összefogással megvalósítandó közdelemből: Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóján, szülőfalujának RMDSZ-es, magyar polgármestere a magyar református egyházkerülethez ékes román nyelven intéz folyamodványt az egységes református gyülekezet kettészakítása tárgyában.

Pünkösd lelkületéhez, az erdélyi Magyar Összefogás eszményeihez, illetve az előttünk álló feladatok elvégzéséhez méltatlannak tartjuk az érsemjéni RMDSZ tiszt- és tisztségviselők botrányos megnyilvánulásait, és a megyei és az országos RMDSZ-vezetőség azonnali fellépését sürgetjük a botrányos helyzet megoldása és lezárása érdekében.

2009. június 1.