Keresztény-nemzeti érdekérvényesítés a társadalomban – és Európában
							
														
							
							
 Csűry  István helyettes püspök nyitóáhítatában Márk evangéliuma  8. részének példázata alapján mutatott rá, hogy – amiként egykor  a tanítványok – 21. századi társadalmunk is hajlamos elfelejteni  a lényeget jel- és kenyérkereső igyekezetében: Isten mindenkor  velünk van. Akik pedig megtalálják a Krisztust, azok testvérekké  válnak, jelekben és kenyérben bővelkedni fognak. 
 
 Az  igei gondolatokat követően Kovács Zoltán egyházkerületi  főgondnok üdvözölte a megjelenteket. Megnyitóbeszédében a keresztény  ember társadalmi felelősségvállalásának evangéliumi vétetésű  kötelességét hangsúlyozta.  
 
 Dr.  Salamon László kereszténydemokrata parlamenti képviselő (FIDESZ-KDNP  Szövetség) előadásában a hagyományos keresztény értékrend és  a mai általános európai értéktudat összefüggéseiben elemezte  a közéleti-politikai érdekérvényesítés lehetőségeit. Az evangéliumi  értékrend térvesztéséről és a szekularizáció erkölcstelen  és dekadens jeleiről szólva, a jelenlegi globális gazdasági válság  okát is a keresztény erkölcstől idegen „túlfogyasztás” jelenségére  vezette vissza. Az Európai Unió alkotmányából kimaradt ugyan a  kontinensünk keresztény gyökereire való utalás, de mindannyiunk  felelőssége, hogy hitből fakadó „szolidaritási közösségünk”  érdekeiért nemzeti és európai szinten naponta, erőnk szerint megküzdjünk.  A keresztény értékrend szerint cselekvő emberek nemcsak világviszonylatban,  de európai szinten is kisebbségben élnek, mindazonáltal a jeles  bihari politikus, a református Tisza István hitvallásával arra buzdította  a jelenlévőket, hogy ki-ki végezze el a maga feladatát, az eredményt  pedig bízza Istenre. 
 
 Tőkés  László püspök, európai parlamenti képviselő a kettős –  etnikai és értékbeli – kisebbségi létben küzdő erdélyi magyar  közösségünk gyülekezeti őrállóinak felelősségét méltatta.  Hagyományainkhoz híven vigyázókként, őrállóként kell őrizni  a reánk bízottakat – bár a bibliai Jónáshoz hasonlóan hajlamosak  vagyunk arra, hogy a közéleti szerepvállalás elől megpróbáljunk  kitérni. Erdélyben a magyar egyházak igen sajátos helyzetben találták  magukat Trianon után: a különböző magyar társadalmi intézmények  közül egyedül maradtak talpon a történelem szélviharában. Mikó  Imre erdélyi kisebbségpolitikus Huszonkét  év című munkájából idézve beszélt az erdélyi magyar történelmi  egyházak elöljáróinak a két világháború közötti, és jelenlegi  felelősségéről és ökumenikus erőfeszítéseiről közösségünk  érdekében. Mikó Imre történeti munkája ugyanakkor az erdélyi  magyar összefogás szükségességét is meggyőzően ábrázolja:  1921-ben jó példával járt előttünk az erdélyi Magyar Néppárt  és a Magyar Nemzeti Párt, amikor az első romániai választások  előtt Magyar Szövetség néven összefogtak közösségünk lehető  legszélesebb érdekképviselete miatt. Korszaknyi idő, húsz év telt  el a romániai rendszerváltozás óta – ugyanannyi, mint a két világháború  között. Elérkezett az idő, hogy a 2007-ben kinyílt politikai térben  az erdélyi magyarság újraértékelje helyét, lehetőségeit és  esélyeit Romániában és az Európai Unióban. Végezetül köszönetet  mondott az egyházkerület döntéshozó testületeinek, hogy az elmúlt  időszakban következetes módon összefogásra buzdították romániai  magyarságunk közéleti szereplőit. 1989 óta a Királyhágómelléki  Református Egyházkerület ékesen példázza a felelősségteljes  és következetes közéleti szerepvállalás szükségességét –  zárta beszédét európai parlamenti képviselőnk.   
 
 Szilágy  Zsolt EP-képviselőjelölt az európai képviselet szükségességéről  és az erdélyi magyar összefogás tétjéről beszélt. Az európai  parlamenti jelenlét elengedhetetlen ahhoz, hogy életerős és népes  erdélyi közösségünk autonómiatörekvéseihez tekintélyes nemzetközi  támogatókat találjunk. Fontos, hogy ne döntsenek rólunk nélkülünk  – hiszen a törvények és szabályozások közel 80 százaléka tartozik  immár Brüsszel illetékességébe –, valamint hogy erdélyi magyarságunk  képviselői egységesen lépjenek fel az európai fórumok előtt,  ekképpen hatékonyabban képviselhetik közösségünk érdekeit.  
 
 Csűry  István helyettes püspök és Vinczéné  Pálfi Judit missziói előadótanácsos a testvéri megegyezés  lelkesítő üzenetéről szóltak.  
 
 Püsök  Csaba lelkészértekezleti elnök, László  Kálmán, a Királyhágómelléki Presbiteri Szövetség elnöke,  és Soós József gyantai lelkipásztor felhívták a figyelmet  a mozgósítás szükségességére, hiszen közösségünk akár négy  képviselőt is küldhet az Európai Parlamentbe, ha mindnyájan elmegyünk  szavazni. A 2007-es európai parlamenti választások rendjén előállt  versenyhelyet megmozgatta az erdélyi magyarságot, most viszont elejét  kell venni annak, hogy az RMDSZ és a független jelölt szavazói passzívvá  váljanak, „egymásra várjanak”.  
 
 Forró  László közigazgatási előadótanácsos örömének adott hangot,  hogy az autonómia elérése érdekében megszületett a Magyar Összefogás  előremutató listája, hiszen a történelem megmutatta, hogy a magyarság  nemegyszer országot is veszített a viszálykodás közepette, míg  más népek országot tudtak szerezni, mert összefogtak. 
 
 Török  Sándor nagyvárad-olaszi főgondnok és Molnár Kálmán  nyugalmazott esperes a közvetlen őszinteséggel, embertől emberig  terjedő, értékközpontú mozgósításra kérték a lelkipásztorok  és gondnokok közösségét, hogy az európai parlamenti választásokon  egyházunk hívei a tétnek megfelelően szavazhassanak. 
 
 Antal  János külügyi előadótanácsos arra hívta fel a figyelmet,  hogy az Európai Unió léte gyakorlatilag a magyar nemzet újraegyesítését  jelenti, ekképpen erdélyi magyarságunknak 90 év óta először nyílik  alkalma az anyaországban és a Felvidéken élő magyarokkal együtt  szavazni június 7-én.  
 
 A  tanácskozást Tőkés László püspök-képviselő áldása,  majd szeretetvendégség zárta.  
 
 Nagyvárad,  2009. május 8.
A  Királyhágómelléki Református Egyházkerület
Tájékoztatási  Szolgálata













