2008. november 20. csütörtök
Send this article Print this article

Európai szembenézés a kommunizmus örökségével

Folyó év június 3-án nagy fontosságú nemzetközi értekezletre került sor Prágában, a totalitárius rendszerek, illetve a kommunizmus öröksége és megítélése tárgyában. A tanácskozás záródokumentumát, mely a „Prágai Nyilatkozat az európai lelkiismeret és a kommunizmus ügyében” címet viseli, olyan jeles kommunizmus-ellenes harcosok látták el kézjegyükkel, mint Václav Havel (Csehország), Joachim Gauck (Németország), Vytautas Landsbergis (Litvánia) és Tunne Kelam (Észtország).





A prágai kezdeményezés értelmében a kommunizmussal való szembenézés ügye azóta széles körű európai akcióvá szélesedett, melynek támogatói aláírásukkal járulhattak hozzá ennek sikeréhez. Tőkés László európai parlamenti képviselő ennek nyomán idehaza, illetve magyar és román nyelven is meghirdette az aláíró-akcióhoz való csatlakozást. A felhívás visszhangra is talált: szeptember óta magyarok százai írták alá az egész magyar nyelvterületről a Prágai Nyilatkozatot.

Az ügy azóta az Európai Parlamentben is elindult a maga útján. Szájer József magyar néppárti frakcióvezető és Schöpflin György EP-képviselő arra hívták fel a figyelmet, hogy a prágai dokumentumból sajnálatos módon kimaradtak az 1956-os magyarországi vonatkozások. Tőkés László a szövegből szintén hiányzó, romániai vonatkozású kiegészítéseket juttatta el a prágai konferencia szervezőihez.

A magyarországi EP-képviselők megkeresésére Jana Hybaskova csehországi európai képviselőnő a prágai szervezők részéről megbeszélésre hívta meg a kommunista múlt ügyében elkötelezett EP-képviselőket, akik közös fellépésre határozták el magukat, a Prágában elkezdődött folyamat folytatását tekintve.

Szeptember 23-i, első találkozásuk óta, az ilyenképpen kialakult, nem hivatalos kezdeményező csoport komoly lépéseket tett a Prágai Nyilatkozat képviselete és az abban foglalt célkitűzések európai szintre emelése érdekében. A csoport tagjai – nevezetesen: Jana Hybaskova, Vytautas Landsbergis, Tunne Kelam, Christopher Beazley (Anglia), Schöpflin György, Szájer József, Wojciech Rostowski (Lengyelország), Girts Valdis Kristovskis (Lettország) és Tőkés László – abban állapodtak meg, hogy a totalitárius rezsimek – ezenképpen a kommunista diktatúrák – emberiségellenes bűntetteinek elítélése, valamint áldozataik emlékének a megörökítése végett törvénykezdeményezéssel élnek az európai törvényhozás előtt. Ennek céljából kiterjedt lobbitevékenységbe fogtak, és – egyebek mellett – arra vállalkoztak, hogy az Európai Parlament politikai csoportjait (frakcióit), illetve azoknak vezetőit is megnyerjék a nemes ügy támogatására. A prágai akció képviselőinek célja az, hogy az Európai Parlament fórumain és annak plenárisán közérdekű vita induljon a totalitárius rezsimek – a nácizmus és a kommunizmus – tárgyában, mely végtére a régóta igényelt történelmi igazságtétel törvénybe foglalásához vezessen el.

A folyamatos egyeztetésekkel párhuzamosan elkezdődött az EP-frakciókban a lobbi-munka. Tőkés László levélben kereste meg Daniel Cohn-Bendit zöldpárti frakcióvezetőt, Ian Hudghton EFA-elnökkel pedig egy frakcióülésen ismertette a Prágai Nyilatkozattal kapcsolatos fejleményeket. A Zöldek/EFA csoport vezetői elvi támogatásukról biztosították a kezdeményezést.

Október 22-én a kezdeményezők küldöttsége Joseph Daul néppárti frakcióelnököt kereste fel, aki maga is kész volt a Prágai Nyilatkozatot aláírni. A maga rendjén Hans-Gert Pöttering EP-elnök is támogatásáról biztosította a prágai kezdeményezést. A küldöttség tagjai az ő segítségüket kérték egy parlamenti közmeghallgatás megszervezéséhez a totalitárius rendszerek témakörében (1), valamint annak érdekében, hogy egy európai közintézmény jöjjön létre a totalitárius rendszerek kutatására (2), továbbá hogy augusztus 23-át a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjává nyilvánítsák (3).

November 18-án José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke fogadta hivatalában a kezdeményező csoport tagjait. Jana Hybaskova képviselőnő a márciusra tervezett parlamenti közmeghallgatás megrendezéséhez kérte az EB támogató közreműködését, amikor is már a cseh elnökség fog az Unió élén állani. Tunne Kelam képviselő azt hangsúlyozta, hogy a totalitárius rendszerek egységes elítélése nem osztja meg Európát, és a demokrácia erősödéséhez járul hozzá. Tőkés László a nácizmussal és a kommunizmussal kapcsolatban használt kettős mérce ellen emelte fel a szavát. Hogyha az Európai Unió oly következetesen ragaszkodik a balkáni háborús bűnösök törvény elé állításához – méltó, hogy az 1989-es romániai vérengzések tettesei is hasonló elbírálásban részesüljenek.

Válaszában Barroso elnök – egészében véve – teljes támogatásáról biztosította a kezdeményezést, és az emberiség ellen elkövetett bűnök egyenlő mértékű elítélése mellett foglalt állást, függetlenül attól, hogy a tettesek melyik oldalon állottak. Mindemellett felhívta a figyelmet arra, hogy a nyugati országokban igen eltérő a kommunisták megítélése, hiszen azok nem egy országban a fasizmus és a jobboldali diktatúrák ellenében léptek fel, és a „felszabadítók” oldalán állottak.

Tegnap – november 19-én – a küldöttség tagjai Graham Watson liberális frakcióelnökkel találkoztak. Hybaskova asszony komoly biztonságpolitikai kérdésnek ítélte a kommunizmus ügyében esedékes igazságtételt. Szájer József arra is rámutatott, hogy az igazságtétel elmaradása a – mindkét oldalon – felerősödött szélsőséges megnyilatkozásoknak kedvez. Beazley képviselő a dél-afrikai „igazság és megbékélés” elvét ajánlotta követendő példának. Tőkés László a volt kommunista országokban tovább élő megfélemlítettség állapotára hívta fel a figyelmet, melynek csak az igazság- és jóvátétel révén lehetséges véget vetni.

A liberális frakcióelnök annak megosztó hatásáról szólt, hogy a baloldal csak a nácizmus, míg – ezzel szemben – a jobboldal csak a kommunizmus áldozatairól hajlandó tudomást venni. Jó áthidaló megoldásnak tartotta, hogy a prágai kezdeményezés mindkét totalitárius diktatúrával szemben egységes mércét alkalmaz.

Az új tagállamok csatlakozásának ötödik évfordulóját mind Barroso elnök, mind Watson frakcióvezető kedvező alkalomnak ítélte a totalitárius rendszerekkel való szembenézésre. A Berlini fal lebontásának, illetve a kommunista diktatúrák bukásának közelgő 20. évfordulója szintén időszerűvé teszi az ügy rendezését – hangsúlyozták a küldöttség tagjai.

A két hónapja tartó tárgyalások és egyeztetések rendjén a különböző pártállású felek egyetértettek abban, hogy a Prágai Nyilatkozat új kiindulópontot és közös alapot jelenthet a XX. századon végigvonult totalitárius rendszerek visszahúzó örökségének a végérvényes felszámolásához.

Strasbourg, 2008. november 20.



hírek

fényképek

Temesvári zarándoklat
10 éves az EMNT
Székelyek Nagy Menetelése
A Magyar Rektori Konferencia plenáris ülése Nagyváradon

videók

Trianonról és az autonómiáról
TEMESVÁR 31. - Tőkés László, az EMNT elnöke
Tőkés László évértékelője a Magyar Televízióban, 2016. jan. 1-jén
Tőkés László brüsszeli felszólalása

ajánlott oldalak

Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Székely Nemzeti Tanács
EPP képviselőcsoport az Európai Parlamentben
FIDESZ
Fidesz Európa Parlamenti képviselőcsoportja
Orbán Viktor miniszterelnök honlapja
www.tokeslaszlo.eu | © Minden jog fenntartva, 2010