»
A városháza épülete előtt összegyűltek közösen hajtottak fejet a magyarság antikommunista szabadságharcának hősei és mártírjai előtt, beleértve azokat is, akik az akkori Magyarország határain kívül szolidarizáltak a népfölkeléssel, s ezért megtorlásban volt részük, nemzetiségüktől függetlenül. 1956 erdélyi vonatkozásai és következményei csak az utóbbi években tárulhattak fel érdemben, de még mindig van mit tenni a kutatás és a rehabilitáció terén.
2019. október 24. csütörtök
Az erdélyi 56-os megemlékezésekről
Az Erdély Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében idén is megemlékezett Nagyvárad magyarsága az 1956-os forradalomról és szabadságharcról.A városháza épülete előtt összegyűltek közösen hajtottak fejet a magyarság antikommunista szabadságharcának hősei és mártírjai előtt, beleértve azokat is, akik az akkori Magyarország határain kívül szolidarizáltak a népfölkeléssel, s ezért megtorlásban volt részük, nemzetiségüktől függetlenül. 1956 erdélyi vonatkozásai és következményei csak az utóbbi években tárulhattak fel érdemben, de még mindig van mit tenni a kutatás és a rehabilitáció terén.
Az ünnepi programot Moldován Lajos, a Néppárt nagyváradi elnökének üdvözlő és visszatekintő beszéde nyitotta meg, majd a megemlékezés főszónokaként Csomortányi István, az EMNP országos elnöke vont párhuzamot a 20. század legpusztítóbb ideológiája, a kommunizmus és korunk szélsőséges liberalizmusa között. „Mi tudjuk mit jelentett a Tanácsköztársaság, ennek következménye, Trianon, tudjuk mi volt 1945 után a kollektivizálás, a Gulág és a Duna-csatorna. Nekünk nem kell leckét adjanak a nyugatiak abból, hogy mit jelent a diktatúra és mit jelent a szabadság” – mondotta, kijelentve: igazi csoda, hogy a trianoni diktátum által szétszakított magyarság 1956-ot is egységesen élte meg. A pártelnök rávilágított: szimbolikus helyszínről, a kommunista rombolástól élőlánccal megóvott Szent László-templomtól a mai magyar élet egyik szellemi központjáig, a Partiumi Keresztény Egyetemig vonul majd az ünneplő tömeg, fáklyákkal a kézben kifejezve a magyarság egységét. „A mai nemzedék feladata nem a fegyveres harc, hanem az itthon maradás, gyökereink, kultúránk, anyanyelvünk megóvása azáltal, hogy jövőt teremtünk magunknak falvainkban, városainkban, és nemet mondunk a kivándorlásra, a nyugati műanyag társadalmakba való beolvadásra” – jelentette ki Csomortányi István.
Elhangzott még a téren el Bartis Ferenc Utószó című verse, alkalomhoz illő énekszóval a Nagyváradi Asszonykórus és a Váradi Dalnokok dalárda működött közre. A fáklyásmenet csendőrségi biztosítás mellett ért a PKE belső udvarába, ahol megkoszorúzták az 1956-os forradalom emléktábláját. Az egészségi okokból távol lévő Tőkés László EMNT-elnök nevében munkatársai helyezték el a tisztelet virágait. Az ünnepség nemzeti imánk eléneklésével ért véget.
A Néppárt és az EMNT Kolozs megyei szervezetei is koszorúzással emlékeztek meg az 1956-os eseményekről, mégpedig a Protestáns Teológiai Intézet udvarán lévő emlékműnél. Marosvásárhelyen a belvárosi unitárius templomban tartottak imádságos megemlékezést az EMNT szervezésében.
hírek
2024. április 14. vasárnap
Tőkés Lászlóról a finn fővárosban
2024. április 14. vasárnap
A magyar költészet napján Hűvösvölgyi Ildikó mutatta be Reményik-műsorát Nagyváradon
2024. április 9. kedd
KÖZLEMÉNY: Van esély visszaszerezni a Bihar Megyei Tanács alelnöki tisztségét
2024. március 30. szombat
Húsvét – 2024
2024. március 16. szombat
Petőfivel – Erdélyért és a szabadságért
2024. március 11. hétfő
Az autonómia létkérdés
2024. március 10. vasárnap
Ismét autonómiaköveteléssel ért véget a székely szabadság napja
2024. március 1. péntek
A Mecénás Alapítvány, avagy a korrupció hosszúra nyúló árnyéka a nagyváradi Léda-házon
2024. február 20. kedd
Az év első elnökségi ülése
2024. február 20. kedd
Tőkés László levele Novák Katalinnak