Az összetartozás Európája
Az  összetartozás Európája: ezzel a címmel tartotta meg pénteken európai  választási programalkotó vitasorozatának soron következő  rendezvényét a Fidesz. 
A  konferencia házigazdája: Schmitt Pál, európai parlamenti képviselő,  a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség listavezetője volt. Az eseményen  vitaindító beszédet mondott Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar  Polgári Szövetség elnöke, majd felszólalt Bauer Edit, európai  parlamenti képviselő, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának  listavezetője, Tőkés László, európai parlamenti képviselő,  a Romániai Magyar Demokrata Szövetség listavezetője és Gál Kinga,  európai parlamenti képviselő. Zárszót mondott Martonyi János,  a Szabad Európa Központ elnöke, volt külügyminiszter. 
Schmitt  Pál: 15 millió magyarért állunk ki
Az  Európai Parlamentben még nem igazán értik az őshonos kisebbségek  problémáit. Sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy hány magyarról  és országról van szó, mi a magyarság, mi a magyar nemzet. Öt éve  beszélünk ezekről a kérdésekről, és lassan már kinn is megtanulják,  hogy 15 millió magyar sorsáért próbálunk felelősséget vállalni,  értük kiállni és felszólalni - húzta alá Schmitt Pál. Az Európai  Parlament az egyetlen fórum, ahol az erdélyi és felvidéki képviselők  magyarul beszélhetnek. Amit nem tehetnek meg Pozsonyban és Bukarestben,  azt megtehetik az Európai Parlamentben - jegyezte meg a politikus.  A Fidesz listavezetője beszámolt arról is, hogy az értekezletet  együtt tartják a külhoni magyar képviselőkkel, mintha nem is lennének  határok. Jelenleg a 18 magyar képviselő az ötödik legnagyobb delegációt  alkotja a néppárti frakción belül - hívta fel a figyelmet Schmitt  Pál.
A  Fidesz EP-képviselője elmondta: a mai konferencia választ adhat arra  a kérdésre, hogy mi módon lehet kiteljesíteni a magyar-magyar együttműködést,  hogyan tudjuk képviselni Európában a magyar nemzeti közösségek  igényeit, hogyan léphetünk fel, ha a kisebbségi jogok sérülnek,  és milyen esélyei lehetnek annak, hogy a döntéshozók is Kárpát-régióban  gondolkozzanak.
Schmitt  Pál megemlékezett a 2006-ban elhunyt fideszes EP-képviselőről,  Pálfi Istvánról, aki létrehozta és vezette a Héthatár alapítványt.
Orbán  Viktor: Az EP-választás bizalmi szavazás lesz a kormányról
Június  7-én bizalmi szavazás lesz, amikor az emberek egy nagyon egyszerű  mondatot mondhatnak el az ország hatalmat gyakorló vezetőinek: "Elég  volt!" - mondta Orbán Viktor, a Fidesz európai választási programalkotó  vitasorozatának, Az összetartozás Európája című rendezvényén.
A  Fidesz elnöke kifejtette: a mostani kormánykoalíció nem kockáztatott  meg új választást, de az európai parlamenti választást meg kell  tartani, amely bizalmi szavazás lesz. Június 7-én a politika ismét  kikerül az utcára, az emberek közé, akiknek módja nyílik arra,  hogy kifejezzék bizalmukat vagy bizalmatlanságukat a hivatalba lépett  és minden eddiginél nagyobb megszorításokat bejelentő magyar kormánnyal  kapcsolatban.
Orbán  Viktor az utóbbi hetek politikai eseményeivel kapcsolatban elmondta:  mindenki látja, hogy ugyanazok ugyanazt folytatják tovább, amit eddig  csináltak. A szocialisták és a szabad demokraták koalíciója, amely  csődbe vitte az országot ismét összeáll. Együttműködésük újraalkotásának  egyetlen célja, a változás megakadályozása. A Fidesz elnöke úgy  látja, ez a régi-új koalíció az összeomlás koalíciója lesz.  Az a gazdaságpolitika, amelyet eddig meghirdettek pénzügyi és szociális  összeomláshoz vezethet. Ma az igazi gond, hogy egymillió legális  munkahely hiányzik.
Azt  üzenik, nincs sok remény a jövőt illetően. Valójában azonban  a Magyar Szocialista Párt van reménytelen helyzetben és nem Magyarország.  A Fidesz elnöke hozzátette, ő továbbra is reményteljes országnak  látja hazánkat. Az emberek ma már tisztán látnak, nem kérnek a  bukott politikusokból.
Orbán  Viktor, hangsúlyozva az összetartozás fontosságát rámutatott,  Magyarország is lehet a változásokhoz legsikeresebben alkalmazkodó  nemzet. Ennek feltétele, hogy megértsük a jövőt. Válságkezelés  helyett megújulásra van szükség.
Bauer  Edit: Nagy veszélyben a szlovákiai magyarok nyelvhasználati joga
A  rendszerváltás után sajnos nagyon gyorsan kialakult az a kép Magyarországon,  hogy ha a kisebbségek idejönnek, akkor óriási gondot fognak csak  okozni, össze fog tőlük omlani a magyar egészségügyi rendszer  - mondta előadásában Bauer Edit, Szlovákia magyar nemzetiségű  EP-képviselője. Azonban nem csak ez a negatív kép, és a tragikus  népszavazás volt a probléma, hanem az is, hogy a mostani kormány  úgy gondolta: túl sokat tett már a külhoni magyar kisebbségekért,  s ezért gyorsan vissza kell venni az őket segítő politikából.  Ennek a magyar kisebbségre nézve azonban nagyon rossz hatásai vannak  - mutatott rá a politikus. 
Bauer  Edit kijelentette: azért ment Brüsszelbe, hogy a magyar kisebbség  érdekében politizáljon, s messziről úgy tűnt, erre az EP alkalmas  is. Azonban közelebbről nézve kiderült: Brüsszelben csak arra lehet  megoldást találni, amire van jogalap. A kisebbségi kérdésekre azonban  nincs - hangsúlyozta az EP-képviselő, majd tájékoztatott arról,  hogy a Szlovák Nemzeti Parlament tegnap jóváhagyta a legújabb nyelvtörvény-módosítást.  Ez pedig súlyosan vissza fogja szorítani a szlovákiai magyarok nyelvhasználati  jogát, hiszen aki a törvény pontjait megszegi, az minimum 1000 eurós  büntetéssel sújtható - húzta alá Bauer Edit.
"Én  nem fogom azt a hírt hazavinni, hogy nincs remény. Én azt a hírt  akarom hazavinni, hogy van remény, hogy Magyarország igenis többre  képes!" - zárta beszédét a képviselő. 
Tőkés  László: Legyen a magyar ügy európai  ügy
Felidézve  az elmúlt évek történéseit Tőkés utalt Medgyessy Péter volt  miniszterelnök azon kijelentésére, hogy merjünk kicsik lenni, hozzátéve:  most már úgy alakulnak a dolgok, hogy lassan megváltozik ez a jelmondat  is a baloldali kormányzásnak köszönhetően arra, hogy merjünk aprók  lenni.
A  Romániai Magyar Demokrata Szövetség listavezetője arról is szólt,  hogy sokféle gondolatot elindított benne, amikor meghallotta az MSZP  kongresszusán az Internacionálét. Így arról a szakaszról, hogy  föl, föl ti rabjai a földnek arra parafrazált: mi vagyunk a rabok,  határon túli magyarok.
Az  Európai Unióról, mint mondta: neki most a Szovjetunió jut az eszébe,  és az azokban az időkben elkövetett gyilkosságok, az álszent be  nem avatkozás, amikor Ceausescu nekiment az erdélyi magyarságnak  és azt a Brezsnyev-doktrina Románia belügyének tulajdonította,  bezzeg ’56-ban csapatokkal vonult Magyarország ellen. Tőkés szerint  a kommunizmus elitélését mindmáig gátolják a posztkommunisták,  azok akik leszavazzák az autonómiát, az önrendelkezést.
Az  erdélyi európai parlamenti képviselő kijelentette: a magyar összetartozás  szerves része az európai összetartozásnak, és ezt próbálták  meg szétverni a Károlyiak után jövő Kun Bélák, Rákosi Mátyások  és Horn Gyulák. Tőkés László rámutatott továbbá arra is, hogy  véget kell vetni a külső és belső megosztottságnak, és harcolni  kell a kultúrák közti párbeszédek folytatásáért. Nincs sokféle  magyar identitás - fogalmazott a püspök -, csak egyféle magyar identitás  létezik, és így tizenöt millióan vagyunk a Kárpát-medencében,  ami nem elhanyagolható.
A  politikus úgy vélte: nem elég erős Európa, hogy beleszóljon az  unió területén a kisebbségek elleni különböző akciókba, de  mi magunk sem érvényesítjük kellően saját érdekeinket. Legyen  a magyar ügy európai ügy és Európa törvénykönyve a Szentírás  - zárta előadását Tőkés László.
Gál  Kinga: Van magyar kérdés
Gál  Kinga EP-képviselő felszólalásában az következő öt esztendő  legfontosabb feladatának a magyar kérdés felvetését nevezte az  Európai Unióban. Meg kell értetnünk szomszédainkkal, Nyugat-Európával  és saját magunkkal is: van magyar kérdés - hívta fel a figyelmet.  A politikus rámutatott arra is, a sajátos helyzetű magyar közösségek  ügyéről beszélnünk kell, ez az ügy azonban különbözik az általános  kisebbségi vagy bevándorlási problémáktól. Mint fogalmazott, sajátos,  egyedi, nem megoldott kérdés ez, amiről hosszú évtizedek óta nem  beszéltek, ezért a mai napig nem megoldott.
Gál  Kinga szerint az unió alkalmas keret arra, hogy ezt a kérdést megoldjuk.  Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, maga az unió nem oldhatja meg a  kérdést, csak új dimenzióba helyezheti, és ezzel az új helyzettel  élnünk kell. Mint folytatta, a trianoni sebre gyógyírt jelenthet  a schengeni határ és a szabad munkavállalás. 
A  legitimitás kérdéséről szólva a fideszes képviselő úgy fogalmazott:  határon túli közösségeinkről nem szabad úgy beszélnünk, hogy  abból kimaradnak a határon túli képviselők. Akkor leszünk hitelesek  Európában, ha hagyjuk, ők vessék fel a kérdéseket, ugyanakkor  ott állunk mögöttük, ha szükség lesz ránk - jegyezte meg Gál  Kinga. 
Martonyi  János: Az elszalasztott esélyek öt  éve
A  rendszerváltás idején két alapvető célkitűzésünk volt: a határon  túli nemzetegyesítés és az Európába való "visszatérés".  E két cél között összhangra van szükség, ahogy Antall József  is mondta: egyszerre kell európainak és magyarnak lennünk. Minderre  óriási esélyt kaptunk 2004-ben, amit azonban nem tudtunk kihasználni.  Nem tudtuk egyesíteni a nemzetet, nem felzárkóztunk Európához,  hanem lemaradtunk tőle - fogalmazott beszédében a Szabad Európa  Központ elnöke.
Mindez  nem az Európai Unió hibája volt. Ahhoz, hogy egy tagállam sikeresen  érvényesíthesse nemzeti érdekeit az unióban, egységes nemzetpolitikára,  és egy azt képviselni képes kormányra van szükség. Jelenleg az  unió három legfontosabb intézményéből, a bizottságból, a tanácsból  és a parlamentből csak az utóbbiban rendelkezünk képviselettel!  Ezen változtatnunk kell. Az elmúlt öt év az elszalasztott, és vissza  nem térő esélyek időszaka volt, de a következő öt év a remény  fél évtizede lehet. Ez idő alatt mindent rendbe lehet, és fogunk  hozni. A kérdés csak az, hogy kik képviselhetik majd Magyarországot  az Európai Parlamentben, és ki lesz kormányon. A döntés a mi kezünkben  van! - hangsúlyozta végül Martonyi János.
www.fidesz.hu,  2009. április 17. 













