A krími tatárok jogairól
1. 2010. március 17-én, Leonidas Donskis litván EP-képviselő  támogatásával, valamint a Képviselet Nélküli Nemzetek és Népek Szervezetének  (UNPO) együttműködésével nagy érdeklődés övezte, nyilvános közmeghallgatásra  került sor az Európai Parlamentben a jogfosztott krími tatárok ügyében, Mustafa  Dzsemilev ellenzéki tatár vezető, a Krími Tatár Nép Végrehajtó Testületének  („Mejlis”) elnöke részvételével. A Mejlis a tatárok parlamentjeként működő  Kurultáj alárendeltségébe tartozik, sokat szenvedett, jeles vezetője pedig  egyben az ukrán parlamentnek is a képviselője.
   Dzsemilev és  az általa vezetett küldöttség a délután folyamán látogatást tett Tőkés László erdélyi képviselőnél, és  tájékoztatást nyújtott az elnökválasztás utáni ukrajnai helyzetről, valamint  nemzeti közössége állapotáról.
A Krími-félsziget lakosságának mintegy  17%-át teszik ki a maradék, illetve a hírhedt 1944-es sztálini deportálásból  („sügrün”) 1989 tán visszatért tatárok. Az abszolút többségbe került orosz  betelepültek a szovjet uralom idején a lakosságnak mintegy a 20%-át kitevő  ukránokat is nagy mértékben magukhoz asszimilálták. A megtépázott, megtizedelt  tatárokat mind a mai napig súlyos diszkrimináció sújtja – mind az ukrán állam,  mind a többségi oroszok részéről. Szülőhazájukba való visszatelepedésüket  „kommunista módszerekkel” gátolják, korlátozzák; ingatlan-tulajdonaikat nem  kapták vissza; nyelvi és vallási jogaik teljes körű gyakorlása mindmáig nem  lehetséges. Említésre méltó, hogy Közép-Ázsia egyes – volt szovjet –  országaiban, többségükben Üzbegisztánban jelenleg is mintegy 150 ezer krími  tatár él, az egykor deportáltak és leszármazottjaik.
   A találkozón Szilágyi Zsolt EP-kabinetvezető is  részt vett. A tatár küldöttek európai képviselőnk támogatását kérték ahhoz, hogy  az Európai Unióban a kommunizmus  áldozataiként számon tartott, több millió ukrán halálra éheztetése, a holodomor mellett a krími tatár  közösség deportálását, a sügrünt is  emberiség-ellenes bűntettként ismerjék és ítéljék el.
   Tőkés László  mélységes együttérzéséről és cselekvő szolidaritásáról biztosította a  vendégeket. Helyzetük és kérésük kapcsán beszámolt  a kommunizmus áldozataival szembeni igazság-  és jóvátétel érdekében folytatott tevékenységéről és az ezen a téren elért  eddigi eredményekről. Szilágyi Zsolt volt parlamenti képviselő a romániai  kisebbségi helyzetről, a hazai tatár közösségről nyújtott tájékoztatást. A  vendégek a székely autonómia iránt kivételes érdeklődést tanúsítottak.
2. Szintén a délutáni órákban ülésezett  az Európai Parlament Emberi Jogi  Bizottsága (DROI), melynek napirendjén ez alkalommal, az ún. Kérdések Órája keretében Tőkés László  képviselőnknek az ukrajnai emberi, illetve kisebbségi jogok tiszteletben  tartásával kapcsolatos írásbeli kérdésfelvetése is szerepelt (lásd mellékelve).
   Szóbeli  előterjesztésében Tőkés László rámutatott, hogy az EU Keleti Partnerségének  országegyüttesébe tartozó – volt szovjet – államok általában és egészében véve  igencsak hadilábon állanak az emberi és a kisebbségi közösségi jogokkal.  Időszerű példaként említette meg a fehéroroszországi  lengyelek, valamint a krími tatárok durva  elnyomatásának esetét. Én viszont ez alkalommal az ukrajnai magyarokra, románokra és bolgárokra kívánom felhívni az Európai  Bizottság, valamint a DROI-bizottság szíves figyelmét, akiknek ügye már-már  elsikkad a hatalmas orosz kisebbség, illetve a meghatározó ukrán–orosz ellentét  mentén – mondotta képviselőnk. A hátrányos megkülönböztetés ellen Cristian Preda román EP-képviselővel  együtt lépünk fel – tette hozzá, hangsúlyosan kiemelve a kisebbségi és egyházi  oktatás elsorvasztására irányuló ukránosítási  törekvéseket. Elismerve ugyan a keleti partner-államok EU számára való  fontosságát és gazdasági súlyát, mindazáltal arra szólította fel az EB és az EP  vezetőit, hogy emberi és kisebbségi jogi kérdésekben ne tegyenek engedményeket  Ukrajnának és társainak.
   Szokványosan  általános válaszában David Geer európai  bizottsági főtisztviselő azon „közös értékekről” szólt, melyek a partnerségi és  együttműködési viszonyban álló Ukrajnát az EU-val összekapcsolják. Mintegy  magyarázkodásképpen azt hangsúlyozta, hogy mind a kétoldalú tárgyalások  alkalmával, mind a keleti partnerség keretében, minden adandó alkalommal  felvetik az emberi jogok kérdését. Az Ukrajnával való társulási viszony  küszöbön álló megkötése szintén jó alkalomnak kínálkozik ezen ügy  érvényesítésére.
3. Az Emberi Jogi Bizottság (DROI) mai ülésén újbólcsak nagy fontosságú közmeghallgatásra került sor a tömeges  atrocitások és emberi jogi visszaélések megelőzése tárgyában – az EU  külpolitikája területén. Az előterjesztések, a hozzászólások és a vita rendjén  a tömeggyilkosságok, az etnikai tisztogatások és az emberiségellenes  bűncselekmények szélsőséges esetei is felvetődtek, kiváltképpen a harmadik  világ, Afrika, Ruanda (stb.) vonatkozásában.
   A felszólaló  EP-képviselők, valamint az illetékes EB-tisztviselők és az emberi jogi  aktivisták aggasztó képet rajzoltak a tömeges erőszak terén fennálló nemzetközi  helyzetről. A megoldást és a megbékélést keresve, az Európai Közösség  határozott és kellő időben történő, következetes fellépését szorgalmazták.
   Tőkés László erdélyi képviselő – egyebek mellett –  azt hangsúlyozta ki, hogy a genocídium a mi európai világunkban sem puszta  elvontság, hanem a kommunizmus egyik súlyos örökségének számít. Az 1989-es  romániai népfelkelés 20. évfordulója, valamint az 1990-béli marosvásárhelyi Fekete Március kapcsán elmondta, hogy  az egykori tömeges gyilkosságok elkövetőinek azonosítása és felelősségre vonása  – két évtized után – még mindig nem történt meg, és ugyanez a helyzet az 1990  júniusi és az azt követő ún. bányászjárások szervezőivel és tetteseivel. Közel másfélezer halálos áldozat gyilkosai ma is  háborítatlanul közöttünk járnak Romániában – állapította meg képviselőnk,  elismerését fejezve ki a közmeghallgatás szervezői iránt. Hasonló elismeréssel  szólt arról, hogy több éves előkészítő munka nyomán Budapesten rövidesen létrehozzák A Tömeggyilkosság és Tömeges Erőszak Nemzetközi Megelőzését Szolgáló  Alapítványt (Foundation for the International Prevention of Genocide and  Mass Atrocities).
   Heidi Hautala finn elnökasszony  zárszavában az egyes politikai csoportokat bírálta amiatt, hogy a világ különböző  részein bekövetkező tömeges erőszakkal szembeni cselekvő felelősségvállalás  elől hajlamosak kitérni. Az Európai Közösségnek egyre inkább felelős módon kell  szerepet vállalnia a válság- és konfliktuskezelésben – mondotta. Helyzetkövető  (am. „reactive”) magatartás helyett a megelőző (am. „preventive”) diplomácia  eszközeire van szükség – ez a végkövetkeztetés vonható le az elhangzottakból.
A  DROI-Bizottság heti tanácskozás-sorozata bővített elnökségi üléssel zárult,  mely az esztendő hátralévő részének a munkaprogramját készítette elő. Az előző  napi közmeghallgatásra visszautalva, Tőkés László a krími tatárok ügyét javasolta a bizottság napirendjére, a közelgő  EU–Kína csúcstalálkozó vonatkozásában pedig Tibet és a Hszincsián–Ujgur  Tartomány emberi-kisebbségi jogi helyzetének a kitűzésével egészítette ki a  munkatervet. A bolíviai emberi jogi  helyzet kitűzése függőben maradt.
   Végül, de nem  utolsósorban erdélyi képviselőnk ünnepi jókívánságát fejezte ki a – jelen lévő  – litván képviselőknek országuk  szovjet uralom alóli felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából, melyről a  tegnapi napon ünnepélyes keretek között emlékeztek meg az Európai Parlamentben.
Brüsszel, 2010. március 18.
Tőkés  László 
EP-képviselő
 Sajtóirodája













