»
Temesvár, 2021. december 15.
2021. december 19. vasárnap
A „December 15. ‒ A román‒magyar szolidaritás napja” Egyesület SZÁNDÉKNYILATKOZATA
Szervezetünk, amelynek elnevezése „December 15. ‒ A román‒magyar szolidaritás napja” Egyesület, néhány román és magyar nemzetiségű személy kezdeményezése.Célja 1989. december 15-ét a romániai forradalom kitörésének napjaként elismertetni. Ez a történelmi tény kidomborítja: a Forradalom azáltal vette kezdetét, hogy román és magyar nemzetiségűek az őket egyesítő szabadságvágy nevében szolidaritást vállaltak Tőkés László református lelkésszel és ellenzékivel. Az Egyesület azt szorgalmazza, hogy tekintsük a szolidaritás e szimbólumát a közös emlékezet alapértékének, a két közösség kapcsolatának szempontjából pedig iránymutatónak.
Egyesületünk a románokat és a magyarokat a kommunizmussal szembeni ellenállásban egyesítő hagyományból eredezteti magát. Mi, az Egyesület tagjai, tisztelettel adózunk és éltetjük az emlékezetét azoknak a honfitársainknak, akik vállalva eltérő identitásukat, közösen léptek fel a kommunizmus ellen. Őket tekintjük az 1989. decemberi Forradalmat kirobbantó etnikumközi szolidaritás előfutárainak.
Tagjai a „December 15. ‒ A román‒magyar szolidaritás napja” Egyesületet azzal a szándékkal alapították, hogy kinyilatkoztassák az 1989. decemberi Forradalom méltóságát. Az a gondolat, miszerint nem az emberek hősies és spontán lázadása vezetett a múlt rendszer bukásához, hanem „a magyarok” és „az oroszok” robbantották ki a tiltakozásokat Románia szétszakítása érdekében, szimbolikus bűncselekmény, amelynek célja elfedni a kommunista rendszer csődjéért, valamint a tüntetők lemészárlásáért felelős személyek kilétét. A Securitatének és a nómenklatúrának ugyanezek a korábbi tagjai vettek részt a románok és a magyarok közötti konfliktusok szításában, illetve fenntartásában; de szerepükre csak néhány eseménnyel kapcsolatban derült drámai módon fény. Ezek az 1990. március 19. és 21. közötti marosvásárhelyi erőszakos cselekmények, valamint a rendszeres koholmányok és megrendezett történések, amelyek azt a látszatot keltették, hogy „az állam elvesztette az ellenőrzést Hargita és Kovászna megye felett”. Ez a tényállás magyarázza, hogy mi, az Egyesület tagjai miért gondoljuk, hogy a Forradalom méltóságának a tagadása igen szoros összefüggésben áll az 1990 óta tartó etnikumközi feszültségekkel. Meg fogjuk mutatni: mit rejtegetnek a ködösítések; ki fogjuk vizsgálni a koholmányokat és a megrendezett történéseket; továbbá fel fogjuk fedni: kik ezeknek ‒ az össztársadalmi szinten az elmúlt időszakban és még ma is felbecsülhetetlen károkat okozó ‒ manipulációknak az értelmi szerzői. Ugyanezek az érvek biztosítanak bennünket afelől, hogy egyes román és magyar nemzetiségű személyek szolidaritásvállalásának az emlékezete, valamint az őket összekötő szabadságvágy lehet a két közösség között megteremthető jó viszony kiépítésének az egyik eszköze.
Szilárd meggyőződésünk, hogy a méltóságteljes lét egyetlen járható útja a közösségek közötti jó viszony ápolása. Következésképpen a román–magyar együttélés alapjának a szabadság és méltóság eszméinek, vagyis azoknak az értékeknek a szolidáris tiszteletét tekintjük, amelyek az 1989. december 15-én kitört forradalom idején a románokat és a magyarokat egybekovácsolták.
Tőkés László
Gabriel Andreescu
Kincses Előd
Florian Mihalcea
Szilágyi Zsolt
hírek
2024. március 16. szombat
Petőfivel – Erdélyért és a szabadságért
2024. március 11. hétfő
Az autonómia létkérdés
2024. március 10. vasárnap
Ismét autonómiaköveteléssel ért véget a székely szabadság napja
2024. március 1. péntek
A Mecénás Alapítvány, avagy a korrupció hosszúra nyúló árnyéka a nagyváradi Léda-házon
2024. február 20. kedd
Az év első elnökségi ülése
2024. február 20. kedd
Tőkés László levele Novák Katalinnak
2024. február 19. hétfő
Eszmecsere Trianonról Szegeden
2024. január 22. hétfő
Tőkés László és Nagy János megbeszélése
2024. január 12. péntek
KÖZLEMÉNY: A szeretet üzenete – az új esztendőre
2023. december 25. hétfő
Óévbúcsúztató – jókívánságokkal